Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és a magyar nyelv (Adatok a magyar nyelv grammatikalizálásának fejlődéséhez)

véseknek [25]. Egy germán szó etimológiájával kapcsolatban is tett COMENIUS magyar vonatkozású megjegyzést. A Methodus Linguarum Novissima hasábjain (Cap. XXVIII) Harsdorff hibás etymon j ára hívja fel a figyelmet, (vö. Philologica Germanica: Disquisitio prima 6. 1646) aki, a witdod régi germán szót hibásan etimologizálja. Harsdorff többek között e szóval kapcsolatban azt is állítja, hogy „restant autem witdodiorum vestigia apud Hungaros et Polonos, qui Dynastas suos hodie appellant Weiwoden: ita quidem ut ex wit vei weit fecerint Weii: ex Dod, Tod, Wod et sic ex Witdod, Weiiwod . . ." COMENIUS erre gúnyosan azt jegyzi meg

r hogy egyrészt nevetséges az etymon, másrészt ,,Hungari enim vocem ignorant, nisi quod earn principi quoque suo, Transsylvaniae, tribui audiunt . . V. Már említettük, hogy COMENIUS több esetben hangsúlyozta: a latin iskola nyelvi nevelésében se „vonjuk kétségbe az anyanyelvnek hasznát", s így tankönyveiben sok anyanyelvi, a mi esetünkben magyar nyelvi vonatkozásra is rámutat. Nem véletlen az sem, hogy COMENIUS tankönyveinek magyar textusa és a szöveghez társult magyar szótári része is elősegítette a magyar nyelv iskolai művelésének, a magyar tanítási nyelv ügyének előbbre vitelét [26]. A következőkben elsősorban arra kívánunk néhány jellemző példával rámutatni, hogy COMENIUS tankönyvei magyar nyelvi vonatkozásainak gazdag kincstára a magyar nyelvtudomány, közelebbről a magyar szótörténeti kutatás számára is nyújt forrásértékű nyelvi anyagot. Újabban a magyar nyelvtudomány munkásai mind gyakrabban fel is használják bizonyító példának COMENIUS tankönyvei magyar szövegének és szótárának nyelvi anyagát, sajnos azonban inkább csak a Magyar Nyelvtörténeti Szótárba felvett adatokat idézik, s nem az eredeti kiadásokra utalnak, mint forrásra. Ez a munka pedig kevés comeniusi műnek nyelvi anyagát dolgozta fel, s például a pataki kiadások nyelvi adatait egyáltalán nem dolgozták bele. Az alábbiakban éppen ezért elsősorban e kiadások nyelvi anyagából vonunk néhány példát vázlatosan vizsgálatunk körébe, s próbálunk arra rámutani, mennyire értékes és használható e kiadások magyar szövege is például a magyar szótörténeti vizsgálódások szempontjából is. a) Hatakos. Ezt a szót az eddigi irodalom is összefüggésbe hozta a Schlägli Szójegyzékben előforduló hatek 'stomachus' hangsorral. A hatek alakváltozataként idézi az eddigi irodalom a népnyelvi hatak hatag formákat (MNy. 38: 49—50, 40: 231, Nyr. 32: 176) megjegyezve, hogy ez a szó csak a peremvidékeken maradt fenn 'vastagbél kezdete', 'kelés, daganat', stb. táj jelentésekkel. PAIS Dezső szerint a Schlägli Szójegyzékbeli hatek olvasása haték lehet, s ezzel a népnyelvi hatak forma olyan viszonyban állhat, mint áll a fazék meg a fazak, hajlék és a hajlak (Comenius pataki Januája magyar szövegében is a fazak — fazakocska forma fordul elő!). A CzF. szótár noszvaji szóként szótározta a hatakos hangsort 'hasas' jelentéssel: hatakos, hasas hordócska, bör202