Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bakos József: Újabb adatok a Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához

Urbium ac Vinearum honoribus... a B. Zarubae, Cassoviae, 1728. Myskovszky Viktor: A sárospataki vár építéséről. Akadémiai Értesítő, 1884. 145. Nagy László Peretsenyi: A' régi Orod vagy -is a' mostani Aradnak Dolgai, Nagy-váradon, 1814. [164: A tokaji borról is.] Nagy T.: A „tokaji" hazája. Élet és Tudomány, 1953. aug. 15. sz. Nagy T.: Kiapadhatatlan nemzeti kincsestárunk: Hegyalja. Élet és Tudomány, 1953. szept. 16. Nagy Zoltán: Tarcali képeskönyv. Északmagyarország, 1958. febr. 14. sz. (Egy táüyai népi verselőről.) Negrul A. M.: Vinogradarsztvo. (Szőlőművelés). I. kiadás, Moszkva, 1952. [Tokaji vonatkozás: 336, 360.] [L.] Negrul A. M.: Vinogradarsztvo (Szőlőművelés.) II. kiadás, Moszkva, 1956. (Tokaji vonatkozás: 316, 342.) [L.] Noszky Jenő: Jelentés az 1946. évi Tokaji-hegységi trasz-kutatásokról. Áll. Földtani Int. 1945—47. Évi Jel. 1951. 85—97. Niklewicz Konrád: Kultura winorosli (Szőlőművelés). Warszawa, 1893. [Tokaji vonatkozás az 56. oldalon.] [L.] n.: Ueber Ungarns Weinproduktion und Weinhandel, Der Ungar, 1842. (94), 505—506. [Tokaji vonatk. is vö.: Pesti Hírlap 1842. 115. sz.] A cikkhez a jegyzeteket Rumy írta. N. N.: Tállya, 1810. szept. 7. Magyar Kurir, 1810. 530—532. Pálfy: Adatok a Tokaji-hegység harmadkori erupcióinak korviszonyához. Földtani Közlöny, 1928. 57. Pálfy: Tanulmányok az Eperjes-tokaji hegységről. Földt. Int. Évi Jelentése, 1925—28. (1935). Patay Pál: A bodrogkeresztúri kultúra emlékei a Jósa András Múzeumban. Archeológiai Értesítő, 1950. 110—116. Patay Pál: A Szerencs-hajdúréti rézkori temető. A Miskolci Herman O. Múzezeum Közi. 1956. jún. sz. 4—14. Pesold Ferenc: Ahol Kossuth Lajos született (Monok). Népművelés, 1954. 3. sz. 7. Pieniazek, S. A.: Wegry — kraina winorosli (Magyarország, a szőlészet országa). „Przeglad Ogrodniczy" c. szaklap 1951. évi 9. szám, 2—3. [L.] Pijanowski E.—Wasilewski Z.: Zarys technologii winiarstwa, (A borászat technológiájának alapvonalai). Warszawa, 1956. [Tokaji vonatkozások: 22, 93, 202.] [L.] Pinczés Zoltán: A tokaji Nagyhegy lösztakarója. Földrajzi Értesítő, 1954. 575 —584. Princeps Patientiae Quinquagenarius (Gábriel Berényi—

Jos. Bartakovics). Tyrnaviae, 1798. .(Zempléni hegyaljai vonatkozások: 10. 1. „Vinea Király, Tokajensis"). Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Bp. 1956. [Tokaji vonatkozások: 25, 26, 259, 260.] Prohászka Ferenc: Szőlőművelés és borgazdaság. 4. kiad. Bp. 1955. [Tokaji vonatkozások is.] Rapaics Raymund: A tokaji bor és a furmint szőlő. Term. Tud. Közi. 1937. 589—596. Reiman, Joh. Ad: De auro vegetabili oder von dem vermeintlichen Golde in den Hungarisehen Trauben, Sammlung von Natur und Medicin- Geschichten VI. Herbst-Quartal, 1718, 1733—1735. 1. Reitlechner Carl: Die Behandlung des Weines. Wien, 1881. [Tokaji vonatkozások: 52, 106.) Román János: A habánok Sárospatakon, Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, 17., 1959. Rozlosnik P.: A Tokaj-Hegyalja DNy-i részének, s a vele dél felől határos sík terület földtani viszonyai. A Földtani Intézet Éva Jelentése, 1929—32, 329—331. Bp. 1937. Siedlecki Zbigniew: Pod. gora Tokaj (Tokaj-hegyalja). Újságírói útibeszámoló a „Przyjazn" (Barátság) c. heti képes folyóirat 1955. évi 6. számából. [L.] Slownik Wyrazów obcych (Idegen szavak szótára). P. I. W. III. kiadása. Warszawa. 1958. — (A 421. oldalon a „maslas" kifejezést így magyarázza: máslás: a tokaji borok egy fajtája. A 668. oldalon „tokaj": a legjobb magyar bor, Tokaj vidékéről. Nevét Tokaj város nevétől kapta.) [L.] Scholtz Albin: A gyakorlati borgazdaság alapelvei és rendészete. Kolozsvár, 1941. (Tokaji vonatkozások 33—34.) Sscholtz Albin: Amit a borról tudni kell. „Vendéglátás" 1958. 3. sz. (A tokaji borokat is tárgyalja.) Scholtz Albin: Borvidékeink. „Vendéglátás" 1958. 4. sz. (Tokajhegyaljáról.) 539