Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bakos József: Újabb adatok a Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához

Udvarhoz vitetik. Vajha ezen munkámmal azt használtam volna hazámnak, hogy boraink jobban hordattatnának a távollévő Országokban, de az mindaddig nem lesz, valameddig valamely folyóvízen vagy az Adriaticum vagy a Balticum tengerben, melly második jobb volna nagyobb Commertium fel nem állíttatik. Azt tapasztaltam Kegyelmes Uram, hegy Magyar Országot a természetnek semmi ajándéka olly híressé nem tette, mint a Tokaji Bor és a körmöczi arany. Muschenbroch nagy hírű Physicus Leydai Universitásban próbálta előttünk az aranyakat, legjobbnak, még az indiai aranyoknál is jobbnak találta . . . Kegyelmes Uram Excellentiád alázatos Szolgája, Miskoltz 17. Mart. 1775. Domby Sámuel. N. D. T. Borsod Vármegyének Ord. Physicusa." (A levél eredetije az egri érseki levéltár tulajdonában) ii. Abhandlung von der wortreflichen Natur, Eigenschaft und Wirkung des ungarischen Weines, Dresden, 1761. Wien, 1808. (A tokaji borról: 7—9, 26 —27.) Almássy Károly: Politechnikai oktatás Tokajban (A szőlőtermesztés, borkezelés ismereteire.) Köznevelés, 1959. 7. sz. április 8. 159—160. Ambrózy Ágoston: „A bor művészete". Nemzeti Újság, 1932. május 1. Ambrózy Ágoston: A Simon-Tádé kultusz. Zemplén, 1933. október 28. Ambrózy Ágoston: Fővárosi Lap Tokajhegyaljáról, Zempléni Gazda, 1932. január 20. Ambrózy Ágoston: Hegyaljai szőlészkedés, Zempléni Gazda, 1928. november 20. Ambrózy Ágoston: Magyar Cote d' or. Hegyalja, 1931. december 24. Ambrózy Ágoston: Morbus Tokajiensis. Budapesti Hírlap, 1929. február 17. Ambrózy Ágoston: Nem szabad letenni a kapát. Budapesti Hírlap, 1929. július 4. Ambrózy Ágoston: Pesti levél. Zemplén, 1932. október 16., november 6., 1933. január 5., március 19., május 14. Ambrózy Ágoston: Pesti levél. Zemplén, 1933. október 28. Ambrózy Ágoston: Pesti levél. Zemplén, 1935. május 14., szeptember 26., október 16. Ambrózy Ágoston: Szüreti hét. Nemzeti Újság. 1932. Ambrózy Ágoston: Tokajhegyalja nagy napja. Nemzeti Újság. 1933. október 22. Ambrózy Ágoston: Tokajhegyalja szentévi jubileuma. Hegyalja 1933. október 19. Ambrózy Ágoston: Történelmi bor. Nemzeti Újság, 1928. május 13. Angyal Béla (szerk.): Szerencsi járás monográfiája. Szerencs, 1955. (Sok hegyaljai néprajzi adalék.) Arthold Matias: Handbuch der Kellerwirtschaft. Verlag „Das Weinland", Wien, 1935. (Tokaji vonatkozások: 332, 440.) A Tudós Palótz avagy Furkáts Tamásnak Mónosbélbe lakó sógor-urához Irtt Levelei, Budán, 1803. (A tokaji borról gyakran.) A Zempléni hegység turistatérképe. Bp. 1957. 53x77 cm. öh. 20. cm. Babarczy József: A magyar szőlő és bor. Természet és Társadalom, 1954. 331— 334. (Hegyaljai vonatkozások is: hegyaljai vallon-telepek (hibás adattal!), Szabó Dávid munkásságáról, a hegyaljai furmintról.) Babarczy József: Hegyalja. Szőlészet és Kertészet, 1956. 2. sz. 3. Babarczy József: Hegyalja talajáról. Szőlészet és Kertészet, 1956. 1. sz. Bácsmegyei, Steph.: Nähere Erläuterung des Ober-Hungarischen WeinGewächses ... Sammlung von Naturund Medicin-Geschichtes. IV. Sommer-Quartal, 1719. 330—332. Bakos József: A Tokaj hegyaljai régi szőlőművelés szókincse. Az Egri Ped. Főisk. Évkönyve, 1959. V. k. 5—54, és Az Egri Ped. Főisk. füzetei 121. sz. vő. róla: Népújság (Eger) 1959. április 7—8. sz., Északmagyarország (Miskolc) 1959. november 19. sz. Borsodi Szemle, 1959. 6. sz. 79. 534