Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: A tanári beszéd (A tanítási óra nyelvi formálása)

munka folyamatában éppen úgy, mint tanítványaink beszédkultúrájának fejlesztésében, mélyítésében. JEGYZETEK ÉS IRODALOM: [1] vö. Bakos: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés.) Az Egri Ped. Főiskola Füzetei, 92. sz. [2] vö. Bakos: A szép magyar beszéd I. A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete. Az Egri Ped. Főiskola Füzetei, 58. sz. [3] Budapesti Szemle, 1886. 182. [4] vö. pl. B. A ApTeMOB: Ky^bTypa penn ymiTe-nJi, CoBeTCKaa IleaarorHKa, 1957. 25 - 36 — Lüttge: Didaktische Sprachkunst als ästhetische Selbstdarstellung der Lehrerpersönlichkeit (1914), — Günther Clauss

—Hans Hiebsch: Die sprachliche Gestaltung des Unterrichts (1956), — Günther Clauss: Über didaktische Sprachgestaltung, unter besondere Berüchsichtigung des Lehrervortrages (1954), — G. Clauss: Zur sprachlichen Struktur der Unterrichts (1955), — Hans Feist: Sprechen und Sprechpflege: Sprechpflege und Schule, Das gesprochene Wort im Unterrichts (1952), — Neumann: Die Stimmkrankheiten der Lehrer (1930), — vö. még Fährmann: Psychologische Typendiagnostik aus der Sprechweise, Zeitschrift für Phonetik, 1954. 194—225. — H. Biehle: Stimmkunde für Beruf Kunst und Heilzwecke, Berlin, 1955 (33: Lehrer u. Dozenten). [5] vö. Bakos: A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete idevágó utalásai. [6] vö. Bárczi G.: Nyr. 78:1. — Bakos: Anyanyelvünk, 1:129—133. [7] vö. Sarbó: A beszéd, összes vonatkozásaiban. Bp. 1906. — Hantos Gyula: A helyes beszéd. Család és Iskola, 1912. 2. sz. — Ember János: A felnőttek oktatása magyar beszédre. Magy. Paed. Szemle, 1886. 142. — Greska: Néhány szó az előadó képesség fejlesztéséről. Egri Főgimn. Ért. 1898. — Szobolovszki: A fonetika szerepe a tanító- és tanítónőképzőben. Magyar Tanítóképző, 1915. 103. — Uő: Az élőbeszéd művelése a tanító- és tanítónőképzőben, Magyar Tanítóképző, 1916. 183. — Bakos: Nyelvművelés a magyar nyelv középiskolai tanításában. Érsekújvár, 1940. — Nagy Adorján: A beszédtechnika vezérfonala. Bp. 1947. stb. [8] vö. Nagy S.: A tanítási óra felépítése és elemzése. Bp. 1953. (Az oktatás módszerei!) [9] Bulányi: A magyar hangsúly romlása. MNy. 40: 330, Jakobi—Lányi: A magyar hangsúly védelme. MNy. 36: 75. [10] vö. Günther Clauss: Die sprachliche Gestaltung des Unterrichts. Berlin, 1958. 18—22. vö. még: Ped. Szemle, 1959. 10. sz. 985. 1. és APTEMOB idevágó jegyzeteit! [11] vö. Nagy Adorján: Anyanyelvi oktatásunk kérdéséhez. Ped. Szemle, 1954. 210. (A magyar beszéd ügye.) — Bakos József: A nyelvi műveltség fejlesztése. Felsőoktatási Szemle, 1956. 402. [12] vö. Barabás—Lénárd: A tanárok kérdései. Ped. Szemle, 1957. 12—24, M. F. Morozov: A pedagógus órán feltett kérdései... Szovjetszkaja Pedagogika. 1957. 5. sz., és Ped. Szemle, 1957. 4. sz. 77—78. [13] vö. Nagy S.: A tanítási óra felépítése: 60 (A tanár nem hagyja beszélni a tanulókat, „nem tud hallgatni...") A tanulók élőszóbeli megnyilatkozásának elsorvadását is eredményező e helytelen módszerről már sok gyakorló pedagógus is elmondta véleményét. Vö. pl. az Orsz. Polg. Isk. Tanegy. Közi. (1937) 42 (4. sz. 316) hasábjain Barta B. cikkét: Hozzászólás az anyanyelv és stílus tanításának kérdéséhez („A beszéd sorsa a munkáltatva tanító iskolában mind mostohább lesz, mert ezek az új jelbeszédek, amelyek ábrákban, homok-asztal látványosságokban stb. kezdenek óráinkra bevonulni, pótolni kívánják a nyelvet,") Az ok inkább a „túlhajtott módszereskedésben" keresendő, vö. még Bakos: A szép magyar beszéd I. 38—39., és Kolozsvári-Grandpierre: Tegnap című vallomásregényének idevonatkozó mondatait. [14] vö. Zolnai B.: Hang és nyelv. Minerva, 1935. 3. („ ... a beszéd akusztikuma 20