Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Phytophysiologiai kísérletek és azok felhasználása a növénytan tanításában

gatása. A virágzatok igen tartósak, gyengén fűtött teremben egy hóna­pig, hűvös helyen másfél hónapig szépek maradnak. Májusfa vagy zelnice meggy (Prunus padus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának és a szilvafélék alcsaládjának (Prunoideae) tagja. Fa vagy cserje. Parkokban gyakori, azonban vadon is előfordul, nedvestalajú erdőkben. Ujjnyi vastagságú ágat vágjunk le. Csak néhány vegyesrügyet hagyjunk az ág végeken. Vízbe helyezve, 16—17 C fokos szobában haj­tassuk. Haj tatása január közepétől lehetséges. Február végére kinyitja fehér fürtjeit. Levele fürészes szélű. Virágzata szabályos fürt, kellemes illatú. A virág meleg szobában hamar lehullatja szirmait, hideg helyen azonban hetekig megtartja szépségét. Liliomfa (Magnolia). Családja: liliomfélék (Magnoliaceae). A nem­zetség minden faja kitűnően hajtatható. Keletázsiai eredetű fák, illetve cserjék. Kertekben, parkokban gyakori. Korán virágzik. Januárban haj­tatható. Ujjnyi vastagságú ágat vágjunk le. Csúcshelyzetű virágrügyeket hagyjunk meg, a többit tördeljük le. Állítsuk nagyobb (5 literes) vízzel telt üvegedénybe és helyezzük napos ablakba. Kedvező hőmérséklet 18—20 C fok. A vizet ?—4 naponként cseréljük ki. Az időközben elő­törő járulékos rügyeket távolítsuk el. A duzzadó bimbókat kezdetben buroklevél védi, mely később lehull. A kinyílt virágos vessző hűvös helyen 3—4 hétig szép friss marad. A liliomfa virága fejlődéstörténeti szempontból fontos ismereteket nyújt. Először is sok ősi sajátságot „olvashatunk le" róla, éspedig: a vi­rágok magányosan állók, nagyok, színesek, illatosak, tehát rovarokkal porzódók (entomogamok). A virág kétivarú (hímnős), sugaras szimmet­riájú (actinomorph). A szirmok szabadok (archipetalae, choripetalae). Virágrészek a virágtengelyen spirálisan helyezkednek el, a fenyők to­bozára emlékeztetnek. A virágrészek: porzók, termők, nagy és határo­zatlan számúak. A termőtáj soktermőjű (apocarp), soktermőjűek (Policarpicae) rendjébe tartoznak! A magház felsőállású. A termések makkocskák. Végül a virágtakarót átmeneti levélalakok kötik össze, a csészét olykor feltolódott murvalevelek helyettesítik. A liliomfa ősi tulajdonságai még: levelei épek, adénynyalábjai farészéből hiányoznak a vízszállító csövek (tracheák), fatestük tehát egynemű (homoxyl). Az ősi sajátságok mellett azonban olyan tulajdonságokat is megáll­lapíthatunk a növény virágfelépítése során, amelyek arra utalnak, hogy az egyszikűek (Monocotyledones) osztálya első képviselői a kétszikűek (Dicotyledones) legősibb típusaiból erednek és az egyszikűekkel pár­huzamosan fejlődtek. Ha gondosan megnézzük a szirmok (egyes mor­fológusok szerint lepellevelek) számát és helyzetét, azt látjuk, hogy három külső és három belső elrendeződésű. A hármas szám a virágré­szek számát illetőleg kimondottan egyszikű sajátság! Bokrétaja vagy vadgesztenye (Aesculus hippocastanum). Bokréta ­félék (Hippocastanaceae) család. Mindenütt gyakori. Virágzáskor figyel­jük meg a bokrétafákat, amelyiken alól is elérhető virágos ágak vannak, azt jegyezzük meg. A túl korai hajtatás nem sikerül. Februárban fűré­72

Next

/
Thumbnails
Contents