Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A gyermek fejlődési sajátságainak gyermeklélektani értelmezéséről

(hajítása játékokat) értelmezi pszichoanalitikus szemszögből, a „Totem und Tabu"-ban a gyermeknek az állatokhoz kapcsolódó viszonyáról és a félelemről szól; a „Der Witz und seine Beziehung zum Unbewussten" (Wien, 1905) a gyermek vonatkozásában is érinti a problémát. Nevelési vonatkozásokat is fejteget „A lélekelemzés legújabb eredményei" XXXIV. fejezetében. — Vö. újabban Anna Fi'eud műveit, így különösen: „Einführung in die Psychoanalyse für Pädagogen (1935, Verlag Hans Huber, Bern), itt szól a gyermeki pszichikum 3 rétegéről és fontos tényezőjéről: az ösztönéletről, az Én-ről és a felettes Én-ről. — A freudizmus marxista kritikáját legutóbb BÁSSZIN írta meg: „A freudizmus a mai tudományos viták tükrében" (magyarul lerövidítve közölte a Ped. Szemle, 1959. évf. 7—8. száma.) [22] Ilyen pl. Hermann Imre nyíltnak tekintett ösztönelmélete, mely az önfenntartási, a szexuális, az agressziós és a megkapaszkodási ösztönt különbözteti meg. „Az ember ősi ösztönei" c. művében. Ezt alkalmazta a gyermek fejlődésére és nevelésére Hermann Alice: „Emberré nevelés" c. műve. — Pluralisztikus ösztöntant képvisel Szondi Lipót is, és sokan mások. [23] Kétségtelen, hogy ezek az irányzatok sokszor másodrendű kérdéseket érintenek, nem helyezkednek szilárd, tudományos materialista alapra és többnyire nem átfogó jellegűek. E viszonylagos értékük és érdekességük ellenére a polgári pszichológiai, gyermeklélektani irányzatok vitái mégis tanulságosak a marxista pszichológia számára, mert felhívják a figyelmet reális hibákra, gyenge pontokra. [24] A nemi különbségek gyermeklélektani kihatásában nem felejtkezhetünk el arról, hogy ezek nem döntő jellegűek és kifejlődésükre a társadalmi és nevelési rendnek van jelentős befolyása. Sok gyermekpszichológus biologista módon feltétlen és túlzott jelentőséget tulajdonít a nemi különbségeknek, ezzel akarva-akaratlanul a reakciós kultúrpolitikát is szolgálja. [25] Miliő-pszichológiai kérdésekkel sokat foglalkozott Bühler bécsi iskolája, Hetzer, Busemann és mások. — Nálunk Várkonyi Hildebrand, Vértes O. József. Nemes Lipót és Nagy László munkásságát említhetjük itt elsősorban. [26] Jelen esetben az ,,egyes"-nek az egyéni sajátosságok, a „különös"-nek a csoport-sajátságok és az „általános"-nak a fejlődési sajátságok felelnek meg. — Vö. a filozófiai vonatkozásokra: „A marxista filozófia alapjai" c. kiadvány. (Szerk. Konsztantyinov, Bp. 1959. Kossuth kiad.) VI. fejezetéi [27] Ingrid Gerhartz—Franck: Über Geschehensgestaltungen in der Auffassung von Filmen durch Kinder. — Berlin-Leipzig. 1955. Ambr. Barth Verlag. — Újabban sokoldalúan foglalkozik a gyermek film-felfogásával, élményével, (habár az alkalmazott tesztek tudományos értéke erősen vitatható) Albert SICKER: „Kind und Film" c. műve. (1956. Bern u. Stuttgart, Hans Huber— Verlag.) [28] Alina SZEMINSKA cikke megjelent a „Nowa szkola" 1956. évi 4. számában. Németül: „Die Lage der Psychologie, kritisch betrachtet vom Standpunkt unserer Schulen" címmel az „Informationsmaterial aus der pädagogischen Literatur der Sowjetunion und der Länder der Volksdemokratie" c. sorozat (Berlin, Volk u. Wissen Verlag) 17. füzetében 11—17. lapon. [29] Vö. „A marxista filozófia alapjai" című, fentidézett (26) kiadvány VII. fejezetében, főleg a 286—290. lapokon. [30] Henri WALLON: L'évolution psychologique de l'enfant, 1947. Armand Colin. — Itt főleg a II. rész IV. fejezete (..Funkcionális alternanciák" címmel —) figyelemreméltó. [31] Kritikailag utal erre Vincze László—Vincze Flóra id. műve (6) is. [32] Nagy Mária Ilona: „Adatok a gyermek vallásos beállítottságához" — Lélektani Tanulmányok VI. kötetetében (62—72. 1.). Bp. Pázmány Péter Tud. Egy. Lélektani Intézet kiadv. 1940. 69