Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

IV. A főiskola tanárainak művészi alkotó munkáiból - Dr. Bakos József: Újabb adatok a Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához

Vini cultura [Colerius: Oeconomia . . . 1627] (A szerző gyűjteményéből) i\ Hegyalját, népét és munkáját, s így nem véletlen, hogy idézett kéziratos munkájában is sok a hegyaljai szőlőtermelésre is utaló vonatkozás. A tokajhegyaljai régi szőlőtermelés szókincséhez is szolgáltat néhány adatot: a) fő-bor (vinum generosum, vö. Bakos: 19). [,,Az főbor fő helyen terem jól . . ."] b) aszú [„. . . de maid terem chiak aszút . . ."] c) Szőlőhely nevek: Monos, Dongó, Kotis, Niulas, Kurtamai [1611] d) Régi szólásaink magyarázatához is találunk itt adatokat: „Mert az Bor tudgyatoc míg van az Hordóban Senkinec ne chinal darast az orrában, de ha ki bővebben töltendi hasában, arné Antalla löt, azt modgiac, Budában . . ." „Maszlagos, garazdas, mint Antal Budában . . " Az Antal szóhoz, illetőleg a szólásokban való változatainak szócsaládjához itt is adunk adatokat (vö. Pais-Emlékkönyv, 279—284). Az Antal (> Antalkó) szó különben a Hegyalján speciális jelentéssel került a hegyaljai nép szólásába bele: „Legjobb ágens (prókátor) a Tokaji Antal". E szó etimológiájának irodalmához szolgáltat adatot J. E. KLEMM: Die Magyarische Sprache und die etymologische Sprachvergleichung (Presburg, 3 843) c. könyve, idézvén Adelung e szóra vonatkozó megjegyzéseit is: ,,Antinál, auch Antal . . . spricht und schreibt man im gemeinen Leben ein ungarisches Weingemäss (I. B. S. 391). — GRETSY tovább idézi Adelung szövegét (Pais-«mlékkönyv: 281). „Allein es stehet noch zu untersuchen, ob es nicht vielmehr ein Ungarisches Wort ist, weil es doch nur allein von Ungarischen Weine gebraucht wird." — A szót különben KLEMM a lengyel változattal is összeveti: magy. antalko, antal, antalag; lengyel antalek. 526