Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez

ban volna a megtisztelő helye. A következőkben néhány olyan fejezetére mutatok rá Winterl gyakorlati jellegű munkásságának, amelyből képet alkothatunk sokoldalú kémiai érdeklődéséről és jártasságáról. 1. A berlini kék elemzése. Az akkori idők legfontosabb kémiai jellegű iparának, a kék-festőiparnak egyik fontos festőanyagát, a berlini kéket hosszú időn keresztül vizsgálta Winterl. Igyekezett megállapítani annak összetételét, s megkísérelte az elemzés alapján új, olcsóbb eljárás kidolgozását. Kísérleti eredményei, amelyeket egy kis könyvben 1790-ben tett közzé [14] sok szempontból érdemelnek figyelmet. Ez a dolgozata, amely a többitől eltérően nem latin, hanem német nyelvű, amellett aránylag könnyedebb stílusban íródott, nem annyira a szakkörök számára, hanem inkább a gyakorlat műveltebb szakemberei számára készült. Részletesen leírja azokat a kísérleteket, amelyeket a festék anyagának megállapítása végett elvégzett. Kísérletei végeredményeként ilyen összeállításban adja a berlini kék összetételére vonatkozó elgondolásait: Ebben a túlnyomórészt tévesnek bizonyult megállapításban két olyan eredménye is van, ami megérdemli, hogy a többi közül kiemeljük. Egyrészt megállapította e vegyületben az alkotórészek bizonyos meghatározott súlyviszonyát — Proust törvénye előtt kilenc évvel —, másrészt pedig a Scheele által már 1782-ben vizes oldatban megismert ciánhidrogént, mint gázt valószínűleg ő állította elő. Ez lehetett az a bizonyos „savanyú levegő". Megkísérelte, hogy jól használható, olcsóbb módszert dolgozzon ki a berlini kék előállítására. Több receptet is közöl, ezek többsége a régebbi előállítási mód egyszerű módosításai, legérdekesebb azonban az, amelyik szerint a ciánvegyületeket kőszénből kell előállítani. Ezzel foglalkozik a legrészletesebben, s elméleti úton is értelmezi azt az eljárást, amelyet a tudomány és gyakorlat nagyon sok évvel később az egyedül járható útként szentesített. Megállapítja, hogy a kőszén összetett test- „A szén — mondja nem elemei test, hanem levegősavbői — (CO2) — és az éghető levegő — (H2) — alapanyagából áll." Ezeket a megállapításokat sem szabad jelentőségükben túlértékelnünk. A helyes felismeréseket sokszor kísérik téves megállapítások, itt sem tudta sokszor a lényeges jelenségeket a lényegtelentől helyes kritikai érzékkel megkülönböztetni. A berlini kék előállítására adott jó elgondolással készített receptjét a gyakorlatban senki sem használta, még nekrológjában is csak azt A berlini kék áll egy savanyú levegőből, amely áll tiszta gubacssavból, amely áll levegősavban valószínűleg szegény szénből, a közönséges oxigénből, a folyékony lúgsóból, amelyik a két elegyrészt összetartja egy sósavszerű anyagból, foszíorsavból, közönséges földes alapból, kevés fémből, ami a két alkotórészt összetartja 426 Bizonyos „beszívó' anyaggal van összekötve és meghatározott mennyiségviszonyokban adagolva