Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez

anyag. A dán tudományos akadémia pályázatot is írt ki annak eldöntésére, van-e különbség a kovaföld és az andronia között. Winterl részletesen válaszolt erre [32], megállapításainak igazát védelmezve, majd a vita eldöntése végett az általa előállított androniából a párisi akadémiának küldött. Ott a kor legnagyobb vegyészei, Fourcroy, Guyton de Morveau, Berthollet és Vauquelin vizsgálták meg [33]. Az 1809-ben kiadott közlemény leszögezte, hogy a kapott anyag valójában kovaföld, amelyet mész, agyag, hamuzsír, valamint vas szennyezett. Ez a 150 évvel ezelőtt kiadott akadémiai szakvélemény végleg lezárta a 10 éven át folyt vitát, megtépázva jelentős mértékben Winterlnék küzdelmes munkával kivívott vegyészi hírnevét. Egy másik elemet is megtalálni vélt, a thelica-1, egy a bázisokhoz (alkálikhoz) sorolt anyagot, amelyikről ezt mondja: „A thelica az orvosok elismerésére különösen méltó föld, minthogy az állati test legnagyobb részét ez építi fel az androniával együtt. A thelica szubsztancia vagy bázis, amelyik a mészföldtől különbözik" [22]. Ezt az elemet is olyan általánosan elterjedtnek hitte, mint az androniát. „Ki kellene kutatni — írja —, hogy milyen arányban fordul elő a mész és az andronia a kovában és a hamuzsírban, milyenben fordulnak elő ezek és a thelica a magnéziában, milyenben a thelica, andronia és a vas a timsóban és a berilliumföldben" [21]. Ezektől a kutatásoktól várta annak a feltevésnek igazolását, hogy a mész, thelica, andronia és vas érdemlik meg csak az elem nevet, minden más ezekből, mint elemekből épül fel a világon. A thelicáról is kitűnt, hogy tévesen értelmezett kísérleti eredménynek köszönhette létét, s rövid, de nem is általános tündöklés után ez is eltűnt az elemek sorából. Az a felfogás, ami az elemekről WmterZben kialakult, tehát nem bizonyult helyesnek. Helytelen elmélete minden méltánylandó buzgalma ellenére is tévútra vezette. 4. Anyag és erő. Az elemekről vallott felfogása Winterl elméletének nem egyedüli, s nem is egyedül vitatható része. Kortársai közül sokkal többen úgy tartották, hogy a Winterl-féle kémia sarkalatos pontja az anyag és az erő viszonyának sajátos magyarázata. A hírneves Ritter a vitatkozás idején is megmondotta, hogy ez „végtelenül fontosabb volt, mint az, hogy van-e andronia vagy sem" [24]. Winterl szembeszállott azzal a vulgármaterialista felfogással, amely csak a szó közönséges értelmében vett, tehát tömeggel és kiterjedéssel rendelkező anyagot ismert el, amely a hőt, a fényt, az elektromosságot a többi elemhez hasonló, mondhatni kézzelfogható anyagként tanította, s az energia szerepét tagadta a természetben. Felfogása lényegileg helyes, indokolt reakció volt e szűklátókörű, egyoldalú felfogással szemben, ugyanakkor viszont az anyag és energia helyes viszonyát meghatározni nem tudta, ehhez a tudománynak egy évszázadra volt még szüksége. Az ő felfogása szerint az anyag tehetetlen, önmagától mozdulatlan. Ez a felfogás az anyag mechanisztikus felfogásából fakad, csak a dialek.421