Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez

Dr. SZÖKEFALVI-NAGY ZOLTÁN tanszékvezető főiskolai docens: ADATOK A HAZAI KÉMIAI TANSZÉKEK TÖRTÉNETÉHEZ I. Winterl Jakab A természettudományok hazai történetében még sok tisztázatlan kérdéssel találkozhatunk. A kutatások meglehetős rapszodikus volta miatt nem is csodálható, hogy egyes kérdések, természetesen éppen a legnehezebben megoldhatók, kimaradtak az eddigi vizsgálatok köréből, s így ezeknek részletes feltárása elmaradt. Ezt, a tudománytörténeti szempontból egyáltalában nem helyeselhető eljárást erősítette az az irányzat is, amely tudományunk múltjából csakis a minden szempontból pozitívnak mutatkozó mozzanatokat igyekezett megmutatni. Ki kívánta emelni a kiválókat, azokat eszményítve, szinte tudományos hősökké magasztalta, elhallgatva azonban azt, hogy legkiválóbb kémikusaink is rendelkeztek hibákkal, tárgyi és ideológiai tévedésekkel. Emellett viszont a teljes elhallgatás lett az osztályrészük mindazoknak, akiknek értékelését ilyen egyoldalúan megadni nem lehetett, akiknek működésük egészét még eszményítve sem lehet egyértelműen pozitív módon értékelni, ugyanakkor viszont mégsem lehet tagadni, hogy egy-két mozzanattal ezek az elhallgatottak is hozzájárultak a kémia hazai terjesztéséhez, műveléséhez. Most, amikor hazánkban a múlt tárgyilagos értékelésében szorgos kutatómunka folyik, szakítanunk kell a kémia történetének szemléletében is az eddigi egyoldalúsággal, szembe kell néznünk azzal is, amivel fenntartás nélkül nem büszkélkedhetünk, de aminek megmutatására a hazai kémia fejlődésének reális képe megrajzolásához feltétlenül szükségünk van. A kémia hazai fejlődése útjának megrajzolásához szinte döntő jelentőségű ismernünk a hazai felsőoktatási intézmények kémiai katedráinak, s azok betöltőinek szerepét. Az első kémiai tanszék, a Selmecbányái akadémia kémiai katedrája történetét Proszt János professzor példamutató tárgyilagossággal és alapossággal összeállította [49]. Ezt a 22 évvel ezelőtt megjelent kiváló tudománytörténeti munkát azonban nem követték újabb, hasonló dolgozatok. Előbb vagy utóbb, akárhogy is, elkerülhetetlenné válik az, hogy hazánk egész tudománytörténeti múlt.113