Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszonyaival

1. ábra. A légnedvesség összefüggése a talajfelszín fizikai állapotával. A mérés ideje: 8 óra. I. Patakterasz. II. Keskeny patakvölgy. III. Vasúti töltés. IV. Sziklafal. Valamennyi helyen A = talajszint, B= 1,5 méteres szint. A grafikonból kitűnik a növénytakaró, a talajminőség, a sugárzás és légnedvesség összefüggése. 2. Az előbbi helyeken, de nem a talajszinten, hanem 1,5 m magasságban a levegő páratartalma kisebb. Ebben a zónában a talajfelszín és a növényzet hatása csökken, a szabad légkör (makroklima) hatása viszont erősödik. Napos időben a talajfelszín hatása a páratartalmat növeli, a szabad légkör „beütése" csökkenti. A csökkentés különböző mértékű aszerint, hogy a jelzett magasságban szabad-e teljesen a légtér, vagy a növényállományba bezáródik. Hasonlítsuk össze a patakterasz (66 százalék) és a patakvölgy (70 százalék) másfél méteres légszintjének a nedvességtartalmát. A patakterasz alacsonyabb értékében feltétlenül a tér nyitottsága és a 0,5 m/sec sebességű szél szerepe látszik, szemben a patakvölgy légterével, ahol a zárt bokorállomány — a szélcsenddel karöltve — a légnedvesség magasabb szintjét biztosította. Természetesen ehhez a mélyebb fekvés is hozzájárult. A jelenségből a növénytakaró fontossága bontakozik ki. A vegetációs állományban a páratartalom vertikális irányú csökkenése mindig lassúbb és kisebb mértékű, mint a nyílt terepen. 3. A mérés időszakában a levegő pártartalma a mesterségesen telepített vasúti töltés salakos felszínén és a meredek kopár sziklafalon volt a legkisebb. a) A vasúti töltés felszíni és magasabb (1,5 m) légrétegében nemcsak szárazabb a levegő, mint az előbb vizsgált vegetációs állományokban, de a függőleges irányban mért értékek meg is fordulnak. Alulról felfelé a .404