Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

III. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: Adatok Magyarország moszataihoz. IV.

Dr. HORTOBÁGYI TIBOR tanszékvezető főiskolai tanár ADATOK MAGYARORSZÁG MOSZATAIHOZ IV.* Additamenta ad cognitionem Algarum Hungáriáé IV. A SZELIDI-TÓ ALGÁI 271 eredeti ábrával A A Szelidi-tó Kalocsától északra légvonalban mintegy 12 km-re. Dunapatajtól keletre 4 km-re, északkelet-délnyugati irányban húzódik. Valamikor valószínűen a Duna egyik fattyúága volt. Mai hossza kereken 5 km. Szélessége változó; a tó legszélesebb részén, a kanyarban 250—300 m-re van a két part egymástól. Itt a legmélyebb: elérheti a vízállástól függően az 560 cm-t. A tó vize nátriumsókban bővelkedik. A víz legfontosabb ionjai sorrendben a következők: Na h, Cl- és a HCOa-. Alfalimnohalin, beta-mezoszaprób jellegű szikes tó. A víz szabad széndioxidot nem tartalmaz. A pH 9 körül ingadozik. A tó vize gyengén zavaros, színe zöldes vagy zöldesbarna és mindig szagtalan. A következőkben ismertetett algák Donászy Ernő 1950—1951. évi gyűjtéseiből valók. Részben 20-as planktonhálóval történtek a mintavételek, részben merítéssel. 10 eltérő élőhely került feldolgozásra. Ezek a következők: hálós gyűjtés mozgó csónakról (horizontális plankton, jele o), egy helyről vett 50 liter víz hálós planktonja (X), vertikális hálós plankton (XX), partmenti sekély víz sestonja ( + ), partszéli tócsák sestonja (++), algaszövedék sestonja (+ + +), nádas sestonja (A), nádszárkaparék algái (

ü

ü), hínáros hálós sestonja (•) és végül nedves homokpart algái (hygropsammon, • •). A horizontális planktongyűjtésekből 21, az 50 liter víz planktonjából 13, a vertikális planktonból 10. a partmenti sekély víz sestonjából 3, a partszéli tócsák sestonjából 2, az algaszövedék sestonjából 4, a nádas sestonjából 2, nádszárkaparékból 1, a hínáros sestonjából 5, a hygropsammonból 2 minta került vizsgálatra. * I. Bot. Közi. 40. 1943. p. 81-91. II. Bot. Közi. 47. 1957. p. 31-42. III. Az Egri Ped. Főisk. Évk. 5. p. 531-551. .359