Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szélnek eresztett végvári katonaság sorsa a Balaton vidékén 1671—1750.

(Zala-)Egerszeg vára (Budapest, Hadtörténelmi Levéltár. G. I. h. 201/a., Glaser, 179, Egerszeg, 1665.) kezett, nem vezetett nagyobb területet átfogó mozgalomhoz. De pl. a veszprémi, egerszegi, keszthelyi, szigligeti és tihanyi katonaság szívósan és nem is eredménytelenül harcolt kivívott jogai védelmében. Kiváltságaihoz még akkor is ragaszkodott, amikor a végvárak megszűntek. Ezekután természetesnek tarthatjuk, hogy a Dunántúlon a szabadságukban háborgatott, jobbágyi sors előtt álló volt végbeliek váltak a Rákóczi-szabadságharcban a nemzeti ellenállás kovászaivá, a kurucság útegyengetőivé. Miközben szerették volna megőrizni kiváltságos állapotukat, a nemzeti függetlenségi küzdelem eredményeképpen egyszerre akartak szabadulni az idegen uralom és a földesúri elnyomás terhétől. ,,Megérdemelnék — írja Esze Tamás, a Rákóczi-kor kiváló ismerője —, hogy sorsukkal, sérelmeikkel, ellenállásukkal és a felkelés érdekében végzett hasznos szolgálataikkal is foglalkozzunk olyan részletesen, mint a tiszántúli szegénylegényekével" [32]. A Rákóczi-szabadságharcot megelőző egész évszázadon úgyszólván végigvonultak függetlenségi küzdelmeink az elnyomó Habsburg-abszolutizmus ellen. E küzdelmek döntő kérdése ,az vólt, hogy a birtokos osztálynak a Habsburg-abszolutizmussal szembeforduló csoportja képes-e támaszkodni a parasztságra, meri-e igénybevenni a dolgozó tömegekben .311