Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

De Sonnenfels neve még hosszú évtizedekig közforgalomban van Magyarországon, a Tudományos Akadémián még a XIX. század közepe után is hivatkoznak rá. Azt reméljük, hogy ilyen és hasonló, természetesen teljesebb és alaposabb vizsgálódások nyomán világosabbá és érthetőbbé válik a magyar és a közép-európai felvilágosodás képe. Feltétlenül szükséges volna e cél érdekében a környező szláv népek felvilágosodásának részletesebb vizsgálata is. JEGYZETEK ÉS IRODALOM [1] Pintér Jenő: A magyar irodalom története. Tudományos rendszerezés. V. 1. [2] Részletesebben írtam erről a Kármán-kiadás Bevezetésében. (Magyar Klasszikusok) 1955. [3] Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. 1791-ből datált részlet. K. ezt a kijelentést Báróczi Sándor szájába adja. [4] Elsősorban az „Erläuterungen zur deutschen Literatur" címen megjelenő sorozat felvilágosodást tárgyaló kötetére támaszkodom. (Aufklärung. Berlin, 1958.) [5] Engels, Friedrich: Deutsche Zustände. 1845. [6] Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1954. [7] A Gottsched-irodalomból elsősorban a következőket használtam: Danzel, Th. W.: Gottsched und seine Zeit. Leipzig, 1855. — Wolff, E.: Gottscheds Stellung im deutschen Bildungslebesn. I

—II. Kiel und Leipzig, 1895. — Schimansky, G.: Gottscheds deutsche Bildungsziele. 1939. — Az „Erläuterungen" előbb említett kötetének megfelelő része. [8] Leibniz: Unvorgreifliche Gedanken betreffend die Ausübung und Verbesserung der deutschen Sprache. 1697. (1717.) [9] Vorrede zu J. Fr. Schulz. (Idézi Schimansky 82. 1.) [10] Eleazar Mauvillon a „Lettres frangaises et germaniques"-ban gúnyosan megjegyzi, hogy eddig még egyetlen német költő sem akadt, aki a maga erejéből valamirevaló munkát tudott volna írni, Gottsched a „Nötiger Vorrat zur Geschichte der deutschen dramatischen Dichtkunst" előszavában megírja, hogy a német önérzetet bántó francia támadások ösztönözték őt e gyűjtemény kiadására. — Mauvillon műve 1740-ben jelent meg. [11] Bouhours, Dominique Entretiens című munkájában csúfolja ki a német kulturális elmaradottságot. — A velük való vita a németeknél ugyanazt a szerepet tölti be, mint Czvittingernél és Rotaridesnél a minket lenéző német vélekedésekkel való vitatkozás. — Az Entretiens dAriste et d'Eugéne 1671-ben jelent meg. [12] Kritische Dichtkunst. 3. Aufl. 87. 1. [13] Gesammelte Reden. 1749. 159. 1. [14] Die vernünftigen Tadlerinnen. 1725/27. Üj kiadások 1738-ban és 1748-ban. [15] Die vernünftigen Tadlerinnen. 2. kötet. 344. 1. (Id. Schimansky, 196. 1.) [16] II. Frigyes: De la littérature allemande. Berlin, 1781. — A könyv élénk vitát váltott ki. Legutóbb Leopold Magon írt róla a Filológiai Közlöny 1958-as évfolyamában. (Friedrichs II. „De la littérature allemande" und die Gegenschriften. 631—657. 1.) [17] Lob und Gedächtnisrede auf

.... Opitzen. 21. 1. (Idézi Wolff I. 3—4. 1.) [18] Der Deutschen Gesellschaft gesammelte Reden. 229. 1. (Idézi Schimansky, 192. 1.) [19] Anmerkungen zu Bielefelds 16. 1. (Idézi Schimansky, 120. 1.) [20] Vorrede zu Fleschier. (Idézi Schimansky, 83. 1.) E kijelentés egy fordítás előtt áll, nem elvi elutasítása az eredeti alkotás létjogosultságának. [21] Vorrede zu J. Fr. Schulz. (Idézi Schimansky, 83. 1.) [22] Vorübungen der lateinischen und deutschen Dichtkunst. 55. 1. (Id. Schimansky, 146—147. 1.) [23] Beiträge zur kritischen Historie der deutschen Sprache. Poesie und Beredsamkeit. (1732/44.) 3. kötet, 435. 1. [24] Grundlegung zu einer deutschen Sprachkunst. 1748. 283