Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

A németeknél a XVII. században megindul a nemzeti nyelv tiszta­ságáért és jogaiért folyó harc és eltart a XVIII. század végéig. A későbbi időpontnak megfelelően, a küzdelemben már a felvilágosodás eszméi és bizonyos fejlettebb polgári igények is jelentkeznek. A motiváció kibő­vülését mégis elsősorban a német fejlődés lassúsága, viszonylagos elma­radottsága magyarázza. Sokkal erőteljesebb a fellépés az anyanyelv otthoni ellenségei, az idegenimádók ellen. Sokkal erősebb a harc az idegen szavak beáramlá­sával szemben. Hangsúlyozzák, hogy egy idegen nyelv átvétele a szol­gaság látszatát kelti. Erőteljesebb és sokoldalúbb a haladottabb nyugati példákra való hivatkozás. De nyugatról barbárság címén több támadás is éri a németeket és ezért ingerültebb a védekezés és a nemzeti önérzet ágaskodása. Ugyanakkor a barbárság vádját bőven osztogatják kelet felé. Végül az anyanyelv helyzete sokkal rosszabb, mint nyugaton bármikor is volt; ezért a jajkiáltás: elenyészik nyelvünk, ha ez így megy tovább [53]. A magyarok általában a németek által részletesen kifejtett formá­ban veszik át ezt az európai hagyományt. Időben is kevés választ el bennünket tőlük. Az elmaradást a kortársak 50 esztendőre becsülik. A nemzeti sors is hasonló. A felvilágosodott abszolutizmus és a társa­dalmi fejlődés fejletlenebb volta miatt kevésbé forradalmi a felvilágo­sodás. Ezért az irodalom, a kulturális kérdések, a nyelvművelés specifi­kus súlya megnövekszik. A nyelv ügye igen fontos nemzeti üggyé válik. Ez a rövid és hiányos összefoglalás (melyből például az angolok vagy a spanyolok teljesen kimaradtak) mégis megmutatja, hogy az anyanyelv ügyénél olyan európai hagyományról van szó, melyet a népek egymás­tól vesznek át, és melyen mindenki tovább formál, csiszol történelmi helyzetének és annak a kornak megfelelően, amikor harca a nemzeti nyelvért lezajlik. Bizonyára a környező szláv népek felvilágosodásában is megtalálható ez az európai hagyomány ilyen vagy olyan formában. Tegyük hozzá, hogy Bessenyei nagy gondolata és terve, egy nyelv­művelő és tudományos akadémia felállítása, szintén ilyen közös európai hagyomány. Az olaszoktól indul ez is ki, innen terjed tovább a franciák­hoz, az angolokhoz és a németekhez. A XVIII. században Bécsben több­ször is felmerül a terve és Magyarországon is emlegetik szükséges­ségét [54]. Befejezés Bessenyei György igazi nagyságát nem drámái, vagy filozófiai ira­tai mutatják meg legjobban. Életének központi gondolata, minden törek­vésének nagy célja a magyar művelődés emelése. Bécs neveli naggyá, de ekkor Bécs Magyarországnak is fővárosa. Bécsben ébred rá a magyar iskolaügy, közműveltség és irodalom siralmas állapotára. Megismerkedik a bécsi német nemzeti kulturális törekvésekkel, az anyanyelv jogaiért folytatott küzdelmekkel és az akadémiai tervezgetésekkel. Ahhoz, hogy mindez átfogó kultúrpolitikai tervvé kovácsolódjék benne össze, nyilván hozzájárultak az osztrák, majd a magyar iskolaügy rendezését célzó előkészületek. Egyik jó barátja, Kollár Ádám, tevékeny 281

Next

/
Thumbnails
Contents