Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

letes erőbe ..." — mondja Bessenyei és példái az angol, francia és a görög nyelv. Sonnenfels a francia nyelvfejlődés példáját hozza fel, de ő hozzáteheti, hogy a német sem olyan durva ma már, mint régen, ennek is eljött az aranyszázada. 4. Közös vonás az a meggyőződés is, hogy csak az anyanyelven művelt tudomány által lehet az egész nemzet tudós, csakis az anyanyelven művelt tudomány válhatik az egész nemzet hasznára. Bessenyei példái itt azonosak a Klemm példáival: a görögök, akik Egyiptomban tanuljakj a tudományt, de otthon görögül művelik azt, a rómaiak, az angolok, a franciák. Klemm előbb említi a franciákat, aztán az angolokat és ő már a Szászországban megindult német fejlődésről is beszámolhat. A ,,minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem" tétel, ha más megfogalmazásban is, de az osztrákoknál is szerepel. 5. Közös vonás annak hangoztatása, hogy az anyanyelv művelése nemzeti ügy, összefügg a haza becsületével, hiszen egy ország kulturális állapotát anyanyelve után ítélik meg. Az anyanyelven írás tehát kötelesség a haza iránt. 6. Az osztrákok és Bessenyei is tisztában vannak azzal, hogy követeléseik újítást jelentenek, és az újítás nem mindenkinek van kedvére. De mégsem szabad adni az ostobák sziszegésére, mert mégis csak kell lenni minden időben merész újítóknak. Apróbb közös vonást még többet is fel lehetne hozni. Bessenyeinek is az a véleménye, hogy a „közönséges dolgot közerővel kell fogni". A bécsiek is társaságot hoznak létre, Német Társaságot. Bessenyei is nevezi néha Magyar Társaságnak a létrehozandó tudományos akadémiát (A holmi XXVII.). Nem lehet véletlennek tulajdonítani azt, hogy Bessenyei a Magyarság-ban a kassai és a kecskeméti polgárnékat emlegeti. A nők művelése igen előkelő szerepet töltött be a német felvilágosítók törekvéseiben. Gottsched és Sonnenfels külön folyóiratokat adnak ki nők számára. Vannak viszont rendkívül fontos és lényeges részei Bessenyei kultúrpolitikai koncepciójának, amelyek a németeknél vagy az osztrákoknál nem találhatók meg és amelyek Bessenyei terveinek magyarságát és önállóságát biztosítják. Ilyen eredeti és magyar vonás Bessenyei kultúrpolitikai gondolataiban a világi kultúráért folyó erélyes harc, szembeszállás a magyar közművelődés elavult elemeivel, a szentírás-magyarázattal és az egyoldalú jogászi szemlélettel. Nem ezek helyett ugyan, de ezek mellett igyekszik más „jó és tiszteletre érdemes hasznú" tudományoknak is létjogosultságot biztosítani a magyar ég alatt. Az anyanyelv szerepének mélyebb és átfogóbb értelmezése is Bessenyei sajátja. Világosan kimondja, hogy a nemesség idegen kultúrák adófizetőivé válhat, de a magyar jobbágyparasztság mindenképpen megőrzi az anyanyelvet. Addig pedig, míg a parasztok magyarul szólnak, „az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni". — Van bátorsága kimondani, hogy „a magyar nyelvnek, tudománynak tekintetibe nincs Erdély, hanem csak egy magyar haza". De tudatosan törekszik a felekezetekre-tépettséget is megszüntetni az egységes magyar köznyelv és köz277