Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a német felvilágosodás

séges volt a továbbiak szempontjából. Csupán annyit tegyünk még hozzá, hogy ezeket a gondolatokat Gottsched elődeinek és kortársainak írásaiban elszórtan mind megtaláljuk. Talán egy sincs közöttük eredeti. Gottsched érdeme éppen az összefoglalás. A régi szándékokat a XVIII. század új eszközeivel a nemzeti művelődés emelésének nagy tervévé fogta össze és fáradhatatlanul dolgozott ennek megvalósításán. Bizonyos korokban, bizonyos történelmi időpontokban éppen az ilyen összefoglaló egyéniségek a legszükségesebbek. A nagyobb tehetségek az ő nyomukban lépnek fel és az ő eredményeikre építenek. Munkásságuk tehát sokszor szerény színvonal mellett is nélkülözhetetlen láncszeme a fejlődésnek. Ausztria kulturális viszonyai a XVIII. század közepén és Gottsched tanítványainak a fellépése Nem lehet célunk részletes kultúrtörténeti képet rajzolni Ausztriáról a XVIII. század első felében. Néhány megjegyzés mégis szükséges annak megértéséhez, miért találtak olyan termékeny talajra Gottsched eszméi Bécsben és miért hatottak olyan soká még akkor is, midőn Gottsched tekintélye magában Németországban már erősen lehanyatlott. A Habsburgok rekatolizáló dühe a XVII. században Magyarországon is ért el „eredményeket", különösen Pázmány Péter segítsége révén. Teljes sikerre azonban nem vezethetett a nemzeti ellenállás ereje miatt. Az osztrák örökös tartományokban az ellenállás a kivándorlásban mutatkozott meg csupán, s így a szabadon tomboló önkény gazdaságilag és szellemileg tönkre tehette a népet. A jezsuiták az urak mindenütt, s a pusztává tett ország királyait azzal vigasztalják, hogy a tiszta hit fenntartásáért ez is csekély ár. A bécsi egyetemen befolyásuk alatt lehanyatlik a tudományos szellem és még a XVIII. század első felében is a másutt már felszámolt skolasztika uralkodik. A cenzúra is a jezsuiták kezén van. Tiltják a szabad szellemű könyvek olvasását és minden eszközzel akadályozzák a külföldi egyetemeken való tanulást [26]. A bécsi udvar előbb spanyol, majd olasz, később francia szellemben él és élvez kultúrát, különösen zenét és képzőművészetet. A tudósok latinul írnak. Az iskolai oktatás latin és korszerűtlen. A nép műveletlen, és művelésével nem törődnek. Lényegileg Mária Terézia uralkodásával kezdenek a viszonyok megváltozni. 1751-ben kiveszik a cenzúrát a jezsuiták kezéből. Egyáltalán az abszolutizmusra törő fejedelmi hatalom egyre inkább nyűgnek érzi az egyház gyámkodását és igyekszik ettől megszabadulni. A felvilágosodás eszméi a tilalmak ellenére is elterjednek. Az udvar francia kulturális légkörben él, de ez a lassan kialakuló osztrák—német burzsoázia igényeit nem elégítheti ki. A kialakuló városi polgárságban, elsősorban Bécsben, a felvilágosodás hatására német nemzeti kulturális igények jelentkeznek. Ezeket az igényeket a legvilágosabban éppen Gottsched tanítványai és hívei fejezik ki. 1761-ben Bécsben is létre jön a lipcsei mintájára a „Deutsche Gesellschaft". Ennek a körnek legfontosabb tag270