Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

merety, perety, nacsaty, -nyaty igék po-, pod-, pri-, ot-, za-, iz-, do-, na-, pro-, roz-, szo-, u- előképzős alakjaiban (kevés kivétellel): pl. pribíty megérkezni — príbil, pribilá, príbilo, piribili dozsíty el-, leélni — dózsil, dozsilá, dózsilo, dózsili ponyáty megérteni — pónyal, ponyalá, pónyalo, pónyali 5. néhány -szja szuffixumos igének ingadozó a hangsúlya a múlt időnek mind a négy alakjában: pl. vzjatyszja elvállalni — vzjálszja, vzjálasz, vzjálosz, vzjálisz vzjalszjá, vzjalász, vzjalósz, vzjalísz ugyanígy: vityszja csavarodni, gnatyszja üldözni, datyszja adódni, megadni magát, dratyszja verekedni, szobirátyszja összegyűlni. V. A melléknévi igenevek hangsúlyformái. a) A cselekvő jelen idejű melléknévi igenevek az I. igeragozásban a jelen idő többes szám harmadik személyének hangsúlyát követik: beléty fehérleni — belejut — beléjuscsij 3 csitáty olvasni — csitájut — csitájuscsij 3 de: mocs hatni — mógut — mogúscsij A II. ragozási csoport igéi közül az állandó hangsúlyúak a főnévi igenév, a mozgó hangsúlyúak pedig a jelen idő többes szám harmadik személyének hangsúlyához igazodnak: vérity hinni — vérjascsij '

J, kricsáty kiáltani — kricsáscsij, viszont disaty dísat — dísascsij 3 lélegzeni, ljubíty — Ijúbjat — Ijúbjascsij 3 szeretni. Kivételek: vogyíty vezetni — vágyat — vogyáscsij vozíty szállítani — vózjat — vozjáscsij 3 noszíty vinni — nószjat — noszj&scsij 3 szusíty szárítani — szúsat — szus&scsij 3 b) A szenvedő jelen idejű melléknévi igenevek közül az I. ragozáshoz tartozók a jelen idő többes szám harmadik személyének hangsúlyát követik, míg a II. ragozáshoz tartozók a főnévi igenévét: pl. znaty tudni — znájut — znájemij 3 organyizováty szervezni — organyizújut —• organyizújemij 3 ljubíty szeretni — ljubímij 3 szlísaty hallani — szlísimij 3 c) A múlt idejű cselekvő melléknévi igenév hangsúlya megegyezik a főnévi igenév hangsúlyával, ha a főnévi igenév végződése -ty vagy -cs, de egy szótaggal a szó eleje felé tolódik azoknál az igéknél, amelyeknek főnévi igeneve -tyi vagy -erety végződésű: a) kricsáty kiáltani — kricsávsij gyélaty csinálni — gyélavsij b) veztyí szállítani — vjózsij obtyeréty letörölni — obtyórsij 217