Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Kocsis Károly: Az orosz igék hangsúlya

Az ennij, jonnij végzetű igeneveknél többnyire az utolsó előtti szótag hangsúlyoztatik, úm. szpaszénnij üdvözített, pobezsgyónnij legyőzött. 4. A határozatlan jellegű igéknél többnyire a határozatlan mód utolsó szótagja hangsúlyos szokott lenni, pl. merjáty mérni; a gyakorító igéknél az ivaty és ivaty alakot megelőző szótag mindenkor hangsúlyos; pl. viszkákivaty ugrándozni kifelé, házsivaty járkálni, szkládivaty összerakosgatni. vikrádivaty kilopdosni stb. 5. Azon határozott jellegű igéknél, melyek vi előképzők által képeztetnek, a hangsúly mindenkor a vielőképzőre esik; pl. vípity kiinni, víszkocsity kiugorni, vírazity kifejezni; úgyszintén az ezekből képzett múlt idejű igenevek is hangsúlyukat a vielőképzőn tartják meg: úm. vírazsennij kifejezett." Hogy az orosz igealakok hangsúlyozásának kérdése nem ilyen, néhány rövid szabályban elintézhető probléma, az alábbiakból kitűnik. Az orosz igeformák hangsúlyát általában az ige szótári alakjának, a főnévi igenévnek a hangsúlyához szoktuk viszonyítani. A főnévi igenév hangsúlya az orosz szóhangsúly alaptermészetének megfelelően állhat a szó bármely szótagján, így az elsőn: vígyety látni, a másodikon: rabótaty dolgozni, a harmadikon: govoríty stb., vagy a szó végétől viszszafelé számítva: hangsúlyos lehet az utolsó szótag: szmotréty nézni, riszováty rajzolni, és lehet hangsúlyos az utolsó előtt álló bármely szótag: gyélcity csinálni, komúndovaty vezényelni. Az előbbieket véghangsúlyos igéknek, az utóbbiakat pedig tőhangsúlyos igéknek szokás nevezni. Véghangsúlyos igék: csitáty olvasni, govoríty beszélni: főhangsúlyosak: rabótaty dolgozni, gotóvity készíteni. A hangsúly az igének is individuális jegye, tehát nincs szabály, amelynek alapján ki lehetne találni valamely ige főnévi igenevének hangsúlyát, kivált, ha nem származékigéről, vagyis olyanról van szó, amely a mai nyelv szempontjából nem bontható fel szószerkezeti elemekre: berécs őrizni, nyesztyí vinni. Viszont a származékigék hangsúlyára vonatkozólag már tehetünk néhány irányító részmegállapítást. Ilyenek: 1. 1. A -szja szuffixum nem változtatja meg a főnévi igenév hangsúlyát: umiváty megmosni — umivátyszja megmosakodni ogyeváty felöltöztetni — ogyevátyszja felöltözködni 2. Általában nem változtatják meg a főnévi igenév hangsúlyát az előképzők sem: mologyéty fiatalodni — pomologyéty megfiatalodni vogyíty vezetni — dovogyíty el-, odavezetni Kivételt csak két előképző jelent ez alól a szabály alól: a) a vi- előképzős befejezett szemléletű igék hangsúlya mindig a vielőképzőn van: nyesztyi vinni — vínyesztyi kivinni jehaty utazni — víjehaty elutazni 2L3