Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere

Ez volt az egyik tapasztalat — sok más között —, ami arra vezetett minket, hogy helytelen nagyon különböző képességű hallgatók egy párban dolgoztatása, ellenben helyes, ha az együtt dolgozók kb. egyenlő színvonalúak, mint ezt már más helyen is kifejtettük. A bekért és átnézett laboratóriumi jegyzőkönyvek rajzai vezettek bennünket annak a szükségszerűségnek a felismerésére, hogy foglalkoznunk kell a tanárjelöltek táblai rajzkészségének fejlesztésével. A jegyzőkönyvi rajzok ugyanis amennyiben szépek voltak, körzővel és vonalzóval készültek. Amennyiben szabadkézzel kellett készíteni: többnyire csúnyák voltak (nagyobbrészt). Éppen a rajzkészség fokozása céljából bevezettük, hogy a laboratóriumi jegyzőkönyv rajzait szabadkézzel kell készíteni. (Természetesen nem ez volt az egyetlen módszer, amit. a rajzkészség fokozására alkalmaztunk.) Érdekes, hogy az egyik gyakorlatvezető fiatal tanársegéd milyen nehéz szívvel ment ebbe bele: féltette a jegyzőkönyvek külső szépségét. Külön meg kellett győzni arról, hogy bár átmenetileg a szép külső nívója süllyedni fog, mégis a célt kell nézni, s pár hónap múlva már látható lesz az emelkedés ezen a téren is. Valóban így is lett. A jegyzőkönyvek néhány példányának időnkénti átnézése, mint a fenti példák is mutatják, elvi jelentőségű javulást jelenthet a gyakorlatvezetés módszere számára. d) A gyakorlatokat — mint már kifejtettük — a megfelelő elméleti rész előadása után végzik, legalább is erre kell törekedni, mert ez a helyes. De az előadások további részei az előzőkön épülnek fel, sőt egyes részek olykor visszanyúlnak jóval előbbi részletekhez. Ilyenkor az előadásban már a végzett gyakorlatra is lehet hivatkozni, utalni, s ezáltal szorosabban beépíteni az elméletbe. Pl. a Coulomb törvényekkel kapcsolatosan vissza lehet nyúlni a torzió problémájához (torzió modulus mérése, jelentősége), a gázturbinásfuvócsöves repülőmotor tárgyalásánál a hatás-ellenhatásra vonatkozó laboratóriumi kísérletekhez, és így tovább. Általában rendkívül lényeges, hogy ne csak a gyakorlat igyekezzék az elméletet minél bővebben felhasználni, kapcsolódni hozzá, hanem az elmélet vonalán is igyekezzünk a gyakorlatokkal való minél szorosabb kapcsolatot megteremteni. A tanszékvezető jelenléte kívánatos akkor is, amikor a gyakorlatvezetők a gyakorlatik adandó jegyeket megbeszélik, megállapítják. Ez már csak azért is fontos, mert egy tanszéken belül feltétlenül szükséges, hogy a hallgatók elbírálása egységes szempontok szerint történjék. Erre a kérdésre még bővebben kitérünk. A tanszéki értekezletek és a gyakorlatok. A tanszékvezető állandóan szoros kapcsolatot tart fenn a gyakorlatok vezetőivel. Ez azonban nem elég; ahhoz, hogy a tanszéken folyó gyakorlatok vezetésének, szellemének, elbírálásának egységes irányvonala legyen, szükséges a gyakorlatok ügyét időről időre tanszéki értekezleten megtárgyalni. 10* 147