Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: A tanári beszéd (A tanítási óra nyelvi formálása)

a figyelmeztetésekben, az apró, igen részletező kérdésekben gazdag tanári beszéd, előadás. Különösen a számonkérő óratípusok, illetőleg az órák számonkérő része nyelvi formálására jellemző mindez. V. Ha valaki azt kérdezné, melyik tanári beszédtipus a legcélravezetőbb, a kérdésre adott válasz nem lehet általánosító jellegű. A tanári beszédet sem lehet önmagában vizsgálni, értékelni, elvonatkoztatva a tanár egyéniségétől, személyi adottságaitól, az iskolai tárgy jellegétől, a tantárgyi sajátosságoktól, a tanítási anyag természetétől, a tanulók fejlettségi fokától, a didaktikai feladattól és a nevelési céltól. Mert pl. a fáradt, ideges, nyugtalankodó tanítványoknak másképpen kell nyelvileg is formálni az órát, mint a nyugodt, pihent közösségnek. Ebből a szempontból is figyelnie kell a tanárnak tanítványait. Ha nagyobb a figyelmetlenség, a fáradtság, tartalmában is másként formálódik a tanári beszéd, nem is szólva a beszéd hangzásáról, mert ekkor vagy megemeli a hangját a tanár, vagy éppen „fegyelmező", „intő" céllal halkabbra fogja. Fontos tényező maga a tanár, illetőleg felkészültsége. A kevésbé felkészült, tárgyi tudásában hiányokkal küzdő tanár ebbeli hiányossága kihat beszédére is: nagyobb a lámpaláza, küzd a nyelvi formákkal, sok a szótévesztés, az orrárabukott, helytelenül szerkesztett mondat, sokat akadozik, ismétel, általában erősen ingadozik a beszéd tempója; vagy nagyon lassú, keresi a gondolatokat és az azokat formáló nyelvi eszközöket, vagy éppen rohanásba kezd, hadar és érthetetlen. Küzdelem, nyelvi küzdelem is folyik az órán, harcot vív a tanár önmagával, az elvégzendő feladattal és fentemlített nehézségeivel. A gazdag tárgyi tudás, az órára való becsületes felkészülés hiányában a tanár idegesebb, ingerlékenyebb, s képtelen a nyugodt, jól érthető beszédre. Ezzel szemben a művelt, gazdag tudású és az órára becsületesen készülő tanárnak tartalmas a mondanivalója, jól formáltak a mondatai, s még arra is van ereje, hogy beszédében érvényre juttassa a szépet, a művészit is. Az értelem és a kedély egyformán uralkodik beszédében, s így a tanári beszédnek azt a feltétlenül követendő típusát kelti életre, amelyik tartalmában, megszerkesztésében, nyelvi formálásában, hangzásában és dinamikájában már többet tud elérni, mint a csupasz megértést és anyagközlést, így a gondolkodás eleven erejét, a nyelvi megformálás ékességét, választékosságát, helyességét, s olykor művészi tökélyét is példázza. VI. Próbáljuk most megvizsgálni a tanári beszédet a nyelv oldaláról és a tanítási cél szempontjából [101. A tanári beszédben a nyelvnek elsősorban közlési és kifejező funkciója kerül előtérbe. A központ az anyag és az előadó tanár, akinek nyelvileg formált mondanivalója tudásanyagot, 13