Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor—Somos János: A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere

vezető irányításával dolgozzák fel, mégpedig úgy, hogv egy hallgató a táblánál, a többiek a jegyzőkönyvükben végzik a számításokat. c) Tekintettel arra, amit már említettünk is, hogy az eszközök nem állnak olyan számban rendelkezésünkre, hogy minden hallgató egyidőben ugyanazt a kísérletet végezhetné el, a laboratóriumi munkák túlnyomó többségét úgy kell megszerveznünk, hogy a gyakorlatozó párok más-más kísérletet, mérést végezzenek, és ezek értékelése egyénenként a laboratóriumi jegyzőkönyvben, házifeladatként történjék. A gyakorlatok előkészítése A gyakorlatok előkészítésének két főbb mozzanatát említjük meg. Az egyik laboratóriumi munkában szereplő eszközök célszerű összeválogatása, a másik a hallgatók előkészítése. 1. A gyakorlatvezető a laboratóriumi foglalkozások célkitűzésének megfelelően kell, hogy kiválassza és összeállítsa a szükséges eszközöket. Ez a feladat nem korlátozódhat egyszerűen csak arra, hogy a szertárból kiemeli azokat a kísérleti eszközöket, amelyekkel a hallgató a kívánt jelenséget előállíthatja. Hogy milyen tárgyakat, mérőeszközöket adunk a hallgatók kezébe, elsődlegesen meghatározzák azok a pedagógiai és metodikai célok, amelyeket az illető iskolafaj laboratóriumi gyakorlatainak el kell érniök, de másrészről megszabja hallgatóinknak a gyakorlati munkákban való jártassága if«. A pedagógiai főiskolák fizika gyakorlatait tekintve, kézenfekvő, hogy a kísérletek egy jelentős részét hallgatóink az általános iskolákban fellelhető eszközökkel is végezzék el, még akkor is, ha az éppen az eszköz egyszerűbb szerkezete következtében a jelenség megfigyelésének pontossága csak kisebb értékű lehet. Hasonló meggondolások indokolják a házi készítésű eszközök használatát is. Kezdetben a kevesebb figyelmet, kisebb körültekintést megkövetelő mérőkészülékeket adjunk a hallgatók kezébe. Ezeket jobban és alaposabban megismerik, könnyebben elsajátítják kezelésüket, s mintegy jó előgyakorlatot szereznek a bonyolultabb szerkezetű mérőműszerekkel való munkához. Ha a gyakorlatok során többször is dolgoznak hallgatóink ugyanolyan mérőműszerrel (pl. elektromos méréseknél volt-, ampermérők, ellenállásszekrények stb.), adjunk lehetőséget, hogy elsősorban a jövő munkaterületükön, a gyakorlati életben fellelhető készülékekkel ismerkedjenek meg. 2. A hallgatóknak minden egyes laboratóriumi gyakorlatra elő kell készülniök. A felkészülésnek, a gyakorlattal kapcsolatos elméleti részek áttanulmányozása mellett, feltétlenül ki kell terjednie az eszközök szerkezetére, használati módjára, a kísérletezés és mérés módszerére, céljára stb. A gyakorlatvezető kötelessége, hogy a hallgatóknak a laboratóriumi munkára való felkészülésükhöz kellő mértékben megadja a segítséget. Ez a támogatás elsősorban a laboratóriumi „útmutatók"-ban és a megfelelő irodalom kijelölésében nyilvánul meg. 132