Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Tamásné: Megfigyelések és szempontok az V. és VI. osztályos gyermekek játékainak pedagógiai szempontú vizsgálatához

sát követelik meg. A mozgásos játékok sok esetben az önfegyelmezést, fegyelmezett mozgást kívánják meg. Kitartásra nevelésre különösen alkalmasak a gondolkodtató játékok. Tudatában legyen a nevelő annak is, hogy a különböző labda- és társasjátékok valóságos iskolái az akarattal kapcsolatos fegyelemnek, összműködésnek, a helyzetekhez való gyors alkalmazkodásnak, s ítélőtevékenységnek. A gyermekeknek nemcsak izmaik vannak állandó munkában, hanem eszük is folytonosan dolgozni kénytelen, mégpedig többféle munkát: hasonlításokat tesz, analizál, a dolgok okát keresi, következtet, számít, figyel, ítél, a játék fordulatait majd találékonyságát, leleményességét, majd képzelő erejét kényszerítik munkára stb. c) Nem elegendő azonban csupán a játékok és azok nevelő értékének az ismerete. Az is nagyon fontos, hogy a vezető helyesen tudja azokat felhasználni. A vezetőnek feltétlen ismernie kell a gyermekek életkori sajátosságait, általában, s ezen belül minden egyes gyermeket külön-külön is. Kell, hogy megfelelő erőfeszítést kívánjon a játék, mert ellenkező esetben könnyen unalmassá válik. Természetesen vigyázni kell arra is, hogy túl nehéz ne legyen, mert akkor elveszti játék-jellegét. Tehát érvényesítenünk kell a didaktikának a fokozatosságról szóló elvét. (A játékban rejlő feladatokat mindig nehezebbé kell tennünk.) d) Igen fontos követelmény az is, hogy a vezető tudja a játékokat jól, ügyesen, érdekesen megtanítani. (Fontos, hogy a játék az úttörők, a gyermekek játékos kedvéből fakadjon és semmi esetre se legyen kényszeredett.) Elsősorban lényeges, hogy a vezető jól felkészüljön a játéktanításra, másodsorban pedig, hogy ügyesen tanítsa is meg a kitűzött játékot. Nem helyes pl. a vezető részéről így beindítani a játékot: Ma megtanuljuk a ,,Sor előtt" c. játékot, hogy fejlődjön a megfigyelő képességtek, és hogy tanuljatok belőle. Vagy: Ma a következő öt játékot tanuljuk meg; Ismered-e a földrajzot? Szoborjáték . . . Felelj és add tovább . . . Gondolatolvasó . . . Igen, nem . . . c. játékokat és mindegyikre öt-öt percet szánunk. A játékokban legyen tervszerűség, céltudatosság. (A vezető legyen tudatában annak a ténynek is, hogy a játékon keresztül a gyermek megismerésére jó alkalom nyílik és a gyermek alakítására, fejlesztésére tág lehetőség adódik.) A nevelő a régi játékok mellett új játékokkal gazdagítsa a gyermekeket. Jól át kell gondolnia a megtanítandó játékot, fel kell keltenie a gyermekben az érdeklődést a játék iránt. A játék menetét, szabályait világosan, pontosan ismertetni kell. Lehetőleg a vezető személyesen is kapcsolódjék be a játékba. (Persze ez nem azt jelenti, hogy folytonosan játszania kell.) Kényelmi szempontból azonban sohasem szabad kivonnia magát a játékból. A vezető ne szégyelljen játszani. Ne szégyellje, hogy tud még fiatalos lelkesedéssel labda után kapni, harmadiknak beállni, vagy a számháború izgalmas csatáiban részt venni. A játék menete közben ügyelnie kell arra, hogy a játék szórakoztassa a gyermekeket, de amellett a benne rejlő nevelőerő felszínre törjön és a legtökéletesebb formában érvényt szerezzen. Ügyelnie kell arra, hogy mindenki örömmel vegyen részt a játékban 110