Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 6)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Tamásné: Megfigyelések és szempontok az V. és VI. osztályos gyermekek játékainak pedagógiai szempontú vizsgálatához

fiúkkal, illetve lányokkal játszani. A két nemnek egymástól való taszítódása ebben a korban jellemző sajátosság. Míg óvodás korban szívesen játszanak együtt fiúk és lányok, a prepubertás korban ennek az ellenkezője tapasztalható. Ez igen jól tükröződik feleleteikből és tetteikből egyaránt. Az egyéni és közös játékok viszonya A táblázatból kiolvashatjuk azt is, hogy milyen az egyéni és közös játékok viszonya. A kedvelt játékok — s általában minden játékuk —, nagy mértékben a társas, a közös játékok felé tolódnak el. Az egyéni játékok jelentéktelen helyet foglalnak el. Ez százalékban kifejezve a következő: társasjátékot a fiúk 90 százaléka, a lányok 65,9 százaléka szereti és játssza. Ezzel szemben az egyéni játék, a fiúknál 10 százalék, a lányoknál 24,1 százalékban szerepel. Az egyéni és csoportos játékoknak ez az aránya azt bizonyítja, hogy a 11—12 éves tanulókra a társas, a kollektív életforma a jellemző. Falusi és városi játékok A fentebb említett szempontból érdekes a falusi és városi gyermekeket összehasonlítani. Míg a három falusi iskolában az egyéni játékok egyáltalán nem, vagy csak egészen minimális számban szerepelnek a legkedvesebb játékok között, addig városon viszonylag nagy százalékban mutathatók ki. A fiúknál 18,4 százalékot, a lányoknál 40.7 százalékot tesznek ki az egyéni játékok. Mi lehet ennek az oka? Magyarázható ez elsősorban a szűkebb családi környezettel, a szülők foglalkozásával, (anyagi helyzetével), a szülői felügyelet mértékével, a környezet kultúráltságával. Városon a gyermekek általában kulturáltabb környezetben élnek. Szellemi érdeklődésük, amely az egyéni elmélyülést kedveli, korábban ébred. A városi gyermek több és komolyabb játékszert kap, amelyekkel egyénileg is elszórakozhat a gyermek. A városi gyermek mozgása is korlátolt. Nagyobb a felügyelet, az utcára nem engedik a gyermeket, sokan csak otthon, s egyedül játszhatnak. Érthető, hogy a faluk gyermekeinél az egyéni játékok száma egészen minimális. Falun sokkal nagyobb a mozgásosság kiélésének lehetősége. Szinte korlátlan a mozgási lehetőség. A falusi életforma ezért kedvez annyira a fiúk banda szellemének. A városi gyermek többségének nincs megfelelő tere mozgási hajlamainak a kiélésére. Jellemző sajátosságra bukkanunk, ha a fiúk kedvelt játékát, a hadijátékot (katonásdi, rabosdi, csendőr-zsivány) kiemeljük a társas-mozgásos játékok csoportjából, s megvizsgáljuk kedveltségének mértékét a falusi fiúknál és lányoknál. Helység Fiúk Hadi j. játszó Lájiyoik Hadi j. játszó száma % száma % száma % száma % Szőlőskert Gyömrő Mándok Eger 24 100 2 8,32 18 100 — — 49 100 3 6,12 33 100 — — 53 100 12 22,6 48 100 — — 103 100 9 8,7 108 10

0 — — összesen: 229 100 26 11,3 207 100 — 106