Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

mine év alatt (1926—1956) roppant erős népszaporulat figyelhető meg (50-től 900 százalékig terjed). Ilyen körzetek Szibéria és Távolkelet, a Kaszpi-tenger északkeleti partvidéke és Szovjet Közép-Ázsia egyes területei. E két utóbbi terület népesedésében az öntöző gazdálkodás nagyméretű elterjesztése döntő szerepet játszik [19]. Az ipar és a forgalom, korunk nagy népsűrítő tényezője Az emberiség zöme Földünk négy területén zsúfolódik össze: néhány sűrűn lakott, de kisebb területet nem számítva Indiában, Kínában, Európában és Észak-Amerika keleti felében, E nagy tömörülések oka különböző; más a kialakulásuk, gazdasági hátterük és egyéniségük. Ázsiában mindezideig a mezőgazdaság, Európában és Amerikában az ipar a döntő tényező. Az ipar sokkal kevésbé függ a terület nagyságától, az éghajlattól, esetleg' más természeti tényezőktől, mint a mezőgazdaság. Az ipar elsősorban társadalmi kérdés, azonkívül a nyersanyag és az energia kérdése. »A szén sűrített tér« — mondják. Maga az ipari tevékenység is »sűrített tér«, amennyiben távoli területek földrajzi energiáit összpontosíthatja, viszonylag szűk területen. »Sűrített tér« abban az értelemben is, hogy termékeit távoli piacokra dobja ki, e távoli területeket is érdekkörébe vonja. Az ipar tehát »piacot is sűrít« a maga számára. Mindezeken felül a messze földön dolgozó, nyersanyagot termelő emberek munkájára is támaszkodik, tehát »-munkát sűrít«, tőkét koncentrál. A tőkének az a természete, hogy a szükséges emberi munkaerőn felül (a kapitalizmusban) munkás tartaléksereget is termel; az ipar tehát »lakosságot sűrít«. Ezek a kapcsolatok országos és világr 9. ábra. Franciaország fontosabb ipari 10. ábra. Az ipari foglalkozású lakosság területei. százalékos aránya a kereső népességből Franciaországban. Az ábrát hasonlítsuk össze a 9. és a 11. ábrával. 631-