Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: Sokcsövű kukoricanemesítésünk eredményei

IV. Többcsövű törzskísérlet, fészkenként: 1,2,3,4 növény meghagyásával A kísérlet célja az volt, hogy megállapítsuk, mennyi az egy növényre eső közepes csőmennyiség, ha fészkenként: 1, 2, 3, 4 növényt hagyunk meg. Ezt a kísérletünket sokcsövű törzseinkkel végeztük. Standardként a Mv. 5-ös hibrid, az Ó. 5-ös fajtahibrid, a Magyar sárga simaszemű és a kátolyi ,,Aranyözön" szerepeltek. A kísérletet 1956. év tavaszán 70X70 cm-es sor- és tőtávolság mellett állítottam be, fészek szerves- és műtrágyák együttes alkalmazásával, háromszoros ismétléssel. A következő eredményt kaptam: a) Saját többcsövű törzseinknél egy növénynek a fészekben való meghagyása esetén egy növényre eső közepes csőmennyiség . . 1,96 két növény meghagyásával 1,30 három növény meghagyásával 0,98 négy növény meghagyásával 0,65 b) Mv. 5-ös hibrid esetében egy növény meghagyásával 1,80 két növény meghagyásával . 1,27 három növény meghagyásával 0,92 négy növény meghagyásával 0,78 c) Ó. 5-ös fajtahibrid esetében egy növény meghagyásával 1,70 két növény meghagyásával 1,28 három növény meghagyásával 0,95 négy növény meghagyásával 0,75 d) Magyar sárga, simaszemű esetében egy növény meghagyásával 1,40 két növény meghagyásával 1,15 három növény meghagyásával 0,88 négy növény meghagyásával 0,68 e) Kátolyi „Aranyözön" esetében egy növény meghagyásával 1,28 két növény meghagyásával 1,08 három növény meghagyásával 0,79 négy növény meghagyásával 0,59 A közölt adatok mutatják: 1. A növények számának növekedésével a fészekben a növényre eső csőmennyiség szabályszerűen csökken. 581