Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Földi Pál: Gondolatok a marxista—leninista filozófia tárgyáról

|12] Lenin művei 14. kötet, 123. oldal. Id. kiadás. í 13] Vö. Fogarasi Béla: Tudomány—Világnézet—Ideológia című munkájának I. fejezetével. {Megjelent a Magyar Filozófiai Szemle első évfolyamának 2—4. számában.) ]14] Engels: Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása című munkájának III. része. {Marx—Engels váll. művek. II. kötet, 376. oldal. Szikra, H949.) Í15] Trencsényi—

Waldapfel Imre: Mitológia, 9. oldal. Művelt Nép Kiadó, 1956. [16] Marx—Engels művei I. kötet, 378. oldal. Budapest, 1957. [17] Marx—Engels válogatott művek II. kötet, 365. oldal. Id. kiadás. [18] Stöckl Albert: A bölcsészet tankönyve. II. rész, XXV. oldal. Szatrnár, 1880. [19] Lenin: Filozófiai füzetek, 318. oldal. Id kiadás. [20] Uo. 13. oldal. [21] Marx—Engels válogatott Művek II. kötet, 368. oldal. Id. kiadás. [22] Lenin: Marx—Engels, marxizmus, 13. oldal, Szikra, 1949. [23] Uo. 113. oldal. [24] Lenin művei 18. kötet, 0—10. oldal. Szikra, 1955. [25] Vö. Rudas László: Materialista világnézet című munkájának I. fejezetével. Szikra, 1950. [26] Lenin válogatott művek I. kötet, 208—209. oldal. Szikra, 1949. 127] Vö. Fogarasi Béla: Tudomány—Világnézet—Ideológia című tanulmányának IV. fejezetével. (Megjelent a Magyar Filozófiai Szemle első évfolyamának 2—4. számában.) .[28] Idézi Rudas László A materialista világnézet című munkájának 15. oldalán. Id. kiadás. [29] Lenin műidéi 14. kötet, 372. oldal. Id. kiadás. [30] Uo. 354. oldal. [31] A filozófia története 1. 27. oldal. Gondolat Kiadó, 1958. [32] Marx—Engels válogatott művek II. 364—365. oldal. Id. kiadás. [33] A filozófia története I. 233. oldal. Id. kiadás. [34] A „metafizika" kifejezés Aristotelesnél egyszerűen azt jelenti, hogy „túl a fizikán", vagyis, hogy a Metafizika című művét a Fizika című könyvön túl, az után írta. [35] Aristoteles: Metafizika, 44., ill. 62. oldal. Felsőoktatási Jegyzetellátó V. 1957. Kézirat. [36] A filozófia története I. 241. oldal. Id. kiadás. [37] Engels: A természet dialektikája, 204. oldal. Szikra, 1952. 138] A tudományok leválása a filozófiáról és differenciálódása még mindig nem ért véget. Jelenleg is vannak olyan szaktudományi problémák, amelyek nem tartoznak szorosan a filozófia tárgykörébe, mégis elsősorban filozófiai kérdésekként szerepelnek. Példa erre az ember származásával, vagy az agyfilozófiával kapcsolatos álláspont. Noha ezek kifejezetten természettudományi problémák, mégis I mivel rendkívül határozott világnézeti jelleggel bírnak, ezért elsősorban a filozófiának kell foglalkozni velük. Mindez nem jelenti azt, hogy az adott természettudományoknak le kell mondaniok róluk. Sőt az illetékes tudományok előtt az a feladat áll, hogy egyre nagyobb mértékben foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a filozófia kénytelen foglalkozni, bár szigorú értelemben nem tartoznak a tárgykörébe. [39] A filozófia története I. 252., ill. 253. oldal. Id. kiadás. [40] Uo. 278. oldal. [41] Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus. Művei 14. kötet, 247. oldal. Id. kiadás. [42] R. Descartes: Értekezés az értelem helyes használatának, s a tudományos igazságok hatásának módszeréről, 42. oldal. Franklin Társulat, Budapest. 1881. [43] Marx—Engels: A szent család. Művei, III. kötet il40. oldal (oroszul). Megjegyzendő, hogy itt a „metafizika" kifejezést Marx a filozófia spekulatív és absztrakt rendszerének értelmében használja.) 144] Fogarasi Béla: Tudomány és szocializmus, 327. oldal. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. \ 335-