Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz nyelv eszközei a kauzatív igei kapcsolatok kifejezésére

vezik az orosz történeti nyelvtanok. Az elnevezés körül különben ugyanúgy, mint a magyar nyelvészetben, a szlavisztikában is elég nagy tarkasággal találkozunk. íme néhány név az eddigieken kívül : понудительные vagy побудительные, принудительные vagy винословные глаголы. Az orosz nyelvtanok a kauzatív igéket а IV. osztálynak ahhoz a csoportjához sorolják, amelyeknek az infinitívusz-töve -i-re végződik. Sok kauzatív ige a III. és II. igeosztályba is besorolható (mégpedig utóbbinak abba a csoportjába, amelyek állapotváltozást fejeznek ki, ezek az ún. inchoativ igék, néha pedig ugyancsak а IV. igeosztály ama csoportjába, amelynek infinitívusz-töve -ё-re végződik. Példák : питн (III. igeosztály) — поити ; чьрнёти (III. i.-o.) — чьрнити (befeketí/j, гыноути (II. i.-o.) — гоубити (elron/), гасноути (II. i.-o.) — гасити, съхноути (II. i.-o.) соушити (kiszárí/), глъхноути (II. i.-o.) — глоушити (süketí/), сё дети (III. i.-o.) — садити. Ez igepárok között néha még a mai orosz nyelvben is elég világos az összefüggés, akadnak azonban — mint ezt már jeleztük — olyanok is köztük, amelyeknek a jelentései ma már túlságosan eltávolodtak egymástól, és ígv a két ige közti kapcsolat teljesen elmosódott. Vö. : мьркноути (elhalványodik, elsötétedik) és морочити (becsap, bolonddá tesz). Egykor az utóbbi ige az elsőhöz képest kauzatívnak számított. Kissé bonyolítja a problémát az a tény, hogy a kauzatív igéket nagyjában ugyanazok a szerkezeti sajátosságok jellemezték, mint az iteratív igéket. Az -i képző az ősszlávban nemcsak igéhez, hanem főnévhez is hozzájárulhatott. Ha az -i képző névszóhoz járult, akkor abból kauzatív (плънъ teli > плънитъ teli/), ha igéhez járult, akkor abból vagy kauzatív, vagy iteratív ige lett. Mivel pedig a denominatívák, amelyekből kauzatívumok voltak képezhetők, gyakran bizonyos állandó cselekvést jelölnek, jelentésük alapján igen közel állanak az iteratív igékhez. Ez magyarázza talán meg a kauzatív és iteratív igék közti összefüggéseket. Az a tény viszont, hogy a kauzatív igékkel teljesen azonos szerkezeti sajátosságokkal rendelkező igék sem mindig kauzatív jelentésűek, arra mutat, hogy a kauzatív igék eredete a távoli régmúltba nyúlik vissza és szláv talajon nemigen fejlődött tovább. III. Már a magyar nyelvtudományt is foglalkoztatta az a kérdés, hogy képezhetők voltak-e műveltető igék névszókból. [18] Baboss igenlően válaszolja meg a kérdést, és mint már érintettük, az ősszlávban is hasonló volt a helyzet, sőt Miklosichnak [19] egyenesen az a véleménye, hogy a kauzatív igék rendszerint denominatívák, erre mutat szerinte a tő képzése is : vesiti kojiti I loziti : rastih saditi j slaviti teszi, okozza, hogy valami I I I I függjön pihenjen j feküdjön nőjjön üljön híres legyen A fenti igék a következő főnevekkel függnek össze : vesb koj I logb J rast'b | sadb | slava 6* 83