Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

IV. Miscellanea - Dr. Hortobágyi Tibor: A Syringa chinensis Willd. levélabnormitása

ható mennyiségi, nem öröklődő eltérések a jellemzőek, amelyek a környezet hatásaira alakulnak ki. A Phyllitis scolopendrium laboratóriumban, szobában tartott, eredetileg simalevelű, majd fodrosodé formája egyébként kiváló példa a modifikációk gyors előállítására, bemutatására. \ Dr. HORTOBÁGYI TIBOR: A SYRINGA CHINENSIS WILLD. LEVÉLABNORMITÁSA Die Blattabnormität von Syringa chinensis Willd. Közismert és mindenütt fellelhető növényünk a közönséges orgona (Syringa vulgaris L.). A kertekben gyakran ültetik a perzsa orgonát (Syringa persica L.), amely az előbbitől széles-lándzsás, néha 3—9 cimpára szeldelt leveleivel, továbbá kesikenyebb és dúsabb virágzatával tér el. E két kedvelt díszcserjénk könnyen kereszteződik, s a keletkezett keverékfaj, a Syringa chinensis Willd. szintén gyakori kerti díszcserjénk. Tojásdad-lándzsás leveleivel a két faj között áll. Ennek a keverékfajnak érdekes levélabnormitását bocsátotta rendelkezésemre Balázs Géza egyetemi professzor, amit ezúton is megköszönök. A rendellenességet Budapesten 1951. október 15-én a XI. kerületben levő Tass vezér utcában találta. A levélabnormitást az első ábra mutatja. A jelenség fissio, azaz hasadás. A levélnyél már eredésénél is kettős, de a lemezekig még nem vált ketté; hossza 10 mm. A levéllemezek önállóak, de egyenlőtlenek. A kisebb ovális alakú, hossza 34. mm, szélessége 19 mm. A nagyobb lemez szalagszerű, csaknem mindenütt egyenletesen széles; hossza 84 mm, szélessége 16 mm. Feltűnő a főbb oldalerek zegzúgas futása, amit a párján nem figyelhetünk meg. A második ábra egy normális méretű levelet mutat, ennek hoszsza a levélnyéllel együtt 85 mm, szélessége 48 mm. Kárpáti Zoltán szerint „A teratológiának igen nagy jelentősége van bizonyos esetekben a törzsfejlődés megítélésében is, amennyiben egyes szervek átalakulása, valamilyen kezdetlegesebb alakra való visszaütése, biztos útmutatója az ille.tő szerv törzsfejlődésének". (Kertészeti Növénytan 1. Budapest, 1933. p. 236). A közölt példa megerősíti a Syringa chiensis Willd. eredetét, mert a rendellenes levélpár különösen kiemeli az egyik őssel, nevezetesen a Syringa persica L. fajjal való kapcsolatát. Mintha a perzsa orgona cimpás levele kezdett volna kialakulni a rendellenességben, de csupán a megnyúlt középtagig és az egyik cimpáig jutott el, utóbbiban a két cimpa egyesülését lehet látni, mert szinte kétszeres méretű a perzsa orgona cimpáihoz mérten. A bekövetkezett fisso a két levélrészt teljesen elkülönítette egymástól. Az abnormitás levélkéinek levélválla is a perzsa orgonához fűződő származási kapcsolatokra utal. A teratomát azért is tartottam érdemesnek közlésre, mert O. P e n z i g Pflanzen-Teratologie című, 1922-ben megjelent, második kiadású munkája 3. kötetében a 37. oldalon a Syringa chinensis Willd. abnormitásairól csupán ezeket írja: „Kommt häufig mit dreigliedrigen Blattwirteln an Stelle der Blattpaare vor." 666-