Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

felismerjük, mint a szárazföldi és a víziutak kereszteződésénél (Budapest, Istanbul), a táj határokon és a tengerpartokon, mindenütt, ahol különféle áruk találkoznak, ahol megváltozik az út minősége, ahol egyik gazdasági területről a másikra lépünk át. Az úthálózat térképe rokon a népsűrűség térképével. Láttuk, sokszor az ipart sem annyira a nyersanyag és az energia vonzza, hanem a centrum (Moszkva, Párizs), ahol a kereskedelmi tőke könnyen ipari tőkévé alakul át. A forgalom és a települések sűrűségének öszefüggése valóságos összefüggés. Heves megye forgalmi térképe igazolja [26], hogy az 5000-nél népesebb települések mind a vasút mellett fekszenek. A vasúttal nem rendelkező községek lakossága legfeljebb az ötezret éri el, legtöbbje annál kisebb. Jellemző képet nyújt az átlagos számadatok összehasonlítása: Az összes községek átlagos lakosságszáma: > 2740 A Hatvan—Miskolc vasútvonal mellettieké: 6800 A Hatvan—Salgótarján vasút mellettieké: 4530 A Füzesabony—Nagyvisnyó vasút mellettieké 4270 (Az adatok 1954-ből származnak.) A vasút szerepe a miskolci vonalon a legfeltűnőbb. Emellett persze azt is figyelembe kell venni, hogy a települések a nagyobb völgyeket keresik és hogy a vasútat már eredetileg is a nagyobb községek felé irányították. Ezek leginkább az alföldperemi vásárvonal exponált pontjain épültek (ahol folyó érkezik ki a síkságra). Ha már megvan a vasút, az a hatás-visszahatás törvénye alapján tovább növeli a fogalmat, ezzel együtt a népességet. A vásárvonalat jelző tájhatárok sűrűbb népességét Teleki ismert térképe alapján tanulmányozhatjuk [27]. A térkép az Alföld peremének népsűrűségét Budapest beszámításával 88 2 km

2nek, Budapest nélkül is 77,2/km

2-nek tünteti fel (1910-es adatok alapján), szemben a Kisalföld 72,7/km"-es és az Alföld 69/km

2-es sűrűségével. Nem véletlen, hogy a »peremen« egy csomó nagyváros helyezkedik el. Itt fut nagy peremvasutunk is (Székesfehérvár—Budapest— Hatvan—Miskolc—Sátoraljaújhely). összefoglalás Gondolatmenetünk a népsűrűség komplex voltát és rendkívül dialektikus természetét igazolja. E rövid tanulmányban korántsem tártuk fel minden vonatkozását. A népsűrűség társadalmi jelenség, amelyben azonban a társadalmi tényezők a természeti viszonyok sokféleségével állanak kapcsolatban, kölcsönhatásban. A népsűrűség történelmileg kifejlett jelenség, okainak és körülményeinek kifejtése a gondolkodó ember számára sok tanulságot szolgáltat. A népsűrűség együtt jelenik meg a társadalom kialakulásával; a termelő módokkal való kapcsolata ezért éppen olyan logikus, mint a természeti viszonyokkal. A termelő módok fejlődésével együtt a népsűrűség változik. A szocializ637-