Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

cében« erős, Texastól Kanadáig a Great Plains préri területein. A szántók talaja porrá változott, a búzaföldeket elfoglalta a homok. A sivatagosodás egyre messzebb terjedt kelet felé. Ilyen körülmények miatt csak erről a vidékről négy év alatt (1935—39) háromszázötvenezer farmer családnak kellett elmenekülnie [10]. A népesedésben beálló törés olyan társadalmi okokban gyökerezik, amelyek az embert tehetetlenné teszik a káros természeti jelenségek ellensúlyozására. A pusztulás ellen különböző rendszabályokkal védekeznek ugyan, de »-gazdasági rendszabályok egymagukban nem oldhatják meg ezt a problémát — írja Teleki Pál —, gyökerei sokkal mélyebbek, az Egyesült Államok népének az évszázadok formálta felfogásában gyökereznek«. Mi lehet ez a felfogás, ami a népesedés folyamatát határozottan visszaveti, ha nem a gyors és a nagy haszon kergetése, a mindennél hatalmasabb üzleti szellem és egyéni érdek, ha nem a gazdasági konjunktúrák kihasználása; de a teljes letörés és magárahagyatottság, ha egységesített társadalmi erőkre volna szükség. Az Egyesült Államok nem foglal el kivételes helyzetet az elemi csapások tekintetében. Ilyenek máshol, a Szovjetunióban is előfordulnak. Az Alsó Volga-vidéken például a Kazahsztán felől fújó száraz sivatagi szelek legalább öt évenként elpuszították a termést. Az aszálykárok megakadályozására 1965-ben záródó 15 éves távlati tervet hoztak létre. Ennek során közel 600 » erdővédő állomást« állítanak fel, mintegy 30 milliárd facsemete elültetésével nyolc állami véderdő-övezetet telepítenek 1 200 000 hektáron. Fásítják külön a mezőgazdasági üzemekel is. Bevezetik ugyanakkor a füves vetésforgót, duzzasztógátakat építenek, mesterséges tavakat, víztárolókat létesítenek, öntözés alá fogják •a szikkadt földeket. Az aszály ellen összpontosított hatalmas támadás Német- és Franciaország együttes területénél is nagyobb teret fog át. Az emberiség történetében eddig példátlan ez a »természetátalakítás«, ^jelenleg olyan nagyszabású a szárazság elleni harc, amilyent eddig nem ismert az egész világ mezőgazdasági története« [11]. Ez a harc pedig »stratégiai« elvek alapján és komplex módon megy előre, ami az amerikai helyzettel ellentétben a mezőgazdasági területek népesedését határozottan előre viszi. Hasonló a helyzet a szibériai szűzföldeken. Az eke nyomán új lakosság veti meg a lábát és veszd birtokba a természet erőit. S vajon, mi az a »rendszabály«, ami az életet ebben az országban előre viszi? A jelenség ugyancsak társadalmi okokban gyökerezik: az évtizedek formálta szocialista felfogás, a mindent átfogó népgazdasági tervek, a termelőeszközök népi tulajdona és minden egyéb, ami ezekkel együtt jár. A szocializmusban gyökerező társadalmi okok az embert a káros természeti jelenségek ellensúlyozására képesítik. Az ipar szerepét a mezőgazdasági népesség alakulásában eddig negatív értelemben vizsgáltuk. Most megállapítjuk, hogy a »negativ« hatás csak viszonylagos, mert az ipar sok esetben még a mezőgazdasági területeken is okozhat abszolút nép tömörülést. a) Az emberek nem vesznek eL, sokszor csak áthelyeződnek a mezőgazdasági vidékről az ipari centrumokba, b) Az iparosodás a mezőgaz623-