Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

tudjuk a természeti erőforrásokat aktivizálni, értékeit az emberiség anyagi és kulturális fejlődésének alapjává tenni. Az egyes országok népsűrűsége nagyon különböző; területi összehasonlításra és különböző következtetések levonására alkalmas. Rámutat az illető ország társadalmi formájára, gazdasági állapotára és profiljára, sokszor a termelőeszközök fejlettségére is. Mivel a népsűrűség több tényezőnek a függvénye, nem törvényszerű, hogy a fejlettebb társadalmi formában élő népesség legyen sűrűbb. Kisebb jelentőségű és szűk területű közigazgatási egységeket nem számítva (pl. Aden), a legsűrűbben lakott országok a következők: [3] Az ország neve Terület, km- Lakosság, millió Népsűrűség/km

2 Hollandia 32 450 10,7 331 Belgium 30 507 8,9 291 Japán 370 000 89,1 241 Német Szöv. Közt. 245 840 53,1 216 Tőkés közgazdászok, gyakran a politikusok is, a népes országokkal kapcsolatban is a »túlnépesedés« és az »élettér« kérdését emlegetik. Az ilyen reakciós gazdaságföldrajzi és politikai elmélettől már csak egy lépés kellett a hódító törekvésig, a gyarmatosításig, a világ felosztásáig és a békés népek leigázásáig. A szocialista gazdaságföldrajz az »élettér« ilyen értelmezését a gazdaságföldrajzi determinizmussal együtt elveti. Hirdeti és békés országépítéssel bizonyítja, hogy az életet az adott földrajzi keretekben is lehet biztosítani. Erre valók a tudomány megbízható fegyverei, a gazdasági élet jobb szervezése, a népgazdasági tervek, a technika tökéletesítése, a természeti adottságok mélyebb feltárása, a földrajzi munkamegosztás ésszerű végrehajtása és a kölcsönös gazdasági segítségnyújtás intézménye. Az egyes közigazgatási egységek népsűrűsége szintén társadalmi vagy természeti alapokon nyugszik, ezzel tehát külön nem foglalkozunk. Sokkal mélyebb összefüggéseket tár fel a különböző természeti tájak és a gazdasági körzetek népsűrűsége. A szélsőségek itt már nagyok, az okok egészen speciálisak, és ezek az okok annál tisztábban állanak előttünk, minél nagyobbak a különbségek a szomszédos területekkel szemben. Az alábbiakban ilyen eseteket indokolni fogunk. Előbb azonban tekintsük át a népsűrűség legfőbb természeti és társadalmi feltételeit. A népsűrűség társadalmi alapjai A népsűrűség társadalmi-történeti fogalom és változó jelenség, azaz a mindenkori gazdasági életforma eredménye, szorosan igazodik a termelőerők térbeli elhelyezkedéséhez. A népsűrűség társadalmi-történelmi fogalom azért is, mert a termelőerők fejlettségi fokának is megfelel. Fejlettebb fokon a termelőerők a természeti földrajzi környezetnek mind újabb anyagait és más módon, esetleg sokkal nagyobb hatásfokon használják, mint egyébként. 617-