Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A népsűrűség társadalmi és természeti kapcsolatai

Dr. UDVARHELYI KÁROLY tanszékvezető főiskolai tanár: A NÉPSŰRŰSÉG TÁRSADALMI ÉS TERMÉSZETI KAPCSOLATAI A népsűrűség gyakran megvizsgált és különböző módon értékelt kérdés, sok gazdaságföldrajzi probléma végkövetkezménye és kiindulópontja. A népsűrűség a társadalmasodásnak, sokszor a társadalom átalakulásának a velejárója, s mint ilyen, társadalmi jelenség. Minden tömörülésben gazdasági-társadalmi erők a főgyökerek. Ezek hordozzák a lényeget, és ha a történelem folyamán kivesznek vagy átalakulnak, a sűrűsödési gócok is felbomlanak, differenciálódnak és áthelyeződnek. hogy egy másik területen új formában, még hatalmasabbá nőve támadjanak fel. Az emberi társadalom mindennemű integrálódásában — a társadalmi erőkön kívül — a természeti földrajzi tényezők is nagyon fontos szerephez jutnak. Ilyenek a jó talaj, a kedvező éghajlat, az öntözővíz, az embertömegeket összekapcsoló egységes domborzat, a kedvező forgalmi helyzet, az energia- és nyersanyagforrások, stb. A népsűrűség ennélfogva nemcsak társadalmi kategória, hanem a történelmi-társadalmi tényezők, valamint a földrajzi viszonyok kölcsönhatása révén létrejött jelenség. A népsűrűség magasrendű szintézis: az emberi élet gazdagodásának és változatosságának a tükörképe. Ezért igen értékes társadalmi és gazdaságföldrajzi következtetésnek és igazolásnak lehet a forrása. A sokszor nehezen kibogozható komplex jelenséget egyszerű matematikai formulával szoktuk jellemezni: az átlagos népszámmal négyzetkilométerenként. A népsűrűség területi egységei Az átlagos népsűrűséget az egész Földre, egy-egy kontinensre, egyes országokra, közigazgatási területekre, ipari, mezőgazdasági és művelési ágak szerinti körzetekre, végül természeti tájakra lehet vonatkoztatni. A kontinensek népsűrűségét az alábbi táblázat tünteti fel <1955-ös adatok): [1] 615-