Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: Adatok Magyarország moszataihoz III.

alsón egy, vagy két egyenes vagy kissé hajlott és kifelé tekintő vékony tüske található, melyek méretük alapján két csoportba oszthatók. A felső tüskék és az alsók közül az egyik mindig csaknem azonos hosszúságú, míg az alsó tüskék közül — ha kettő van — az egyik mindig jóval rövidebb. A hosszabbak mérete 6—7 ß, a rövidebbé 1,7-2,3 ß. — Fig. 34-35. 10. Kirchneriella subsolitaria G. S. W e s t — A sejtek négyes csoportokban, de egyedül is előfordulnak, egyik végük mindig vékonyabb és kissé meggörbülhet. A sejtek szélessége 1,7—2 ß, az általuk bezárt körív átmérője 6,5—7,5 ß. — Fig. 39—40. Ezt a fajt Pascher értelmezésében tartom Kirchneriellának (cf. 1. c. p. 182). Korschikov ugyanis a K. subsolitariát a Nephrochlamys genusba helyezi N. subsolitaria (W est) K o r s c h i k. néven. A nagyecsedi példányok Kirchneriellák, mert sejtfaluk mindenütt egyenletesen vastag, s alakjuk is elüt Korschikov ábrájától (1. c. p. 312, fig. 278). Példányaim erősen emlékeztetnek a Kirchneriella cornuta K o r s c h i k. alakra, de ennek a növénynek mindkét vége elvékonyodik, s meggörbül, míg a nagyecsedieknél csupán az egyik vég keskenyedik el, s az görbülhet meg, de nem minden esetben; emellett a hazai algák jóval kisebbek is. Ez a rokonvonás is alátámasztja felfogásomat a Kirchneriellákhoz helyezését illetően. 11. Nephrochlamys Willeana (P r i n t z) K o r s c h i k. — A sejtek mindig egyenként élnek, gyengén vagy erősebben hajlottak, végeik kissé elvékonyodnak, tompán legömbölyödöttek, s itt a sejtfal megvastagodik. A sejtekben egyetlen chloroplastis van, s ez nem tölti ki egészen a lument. A sejtek hossza 8—10 ß, szélessége 3,8—6 ß. — Fig. 36—37. Printz ezt az algát Nephrocytmm Willeanum néven írta le. A Nephrochlamys genust Korschikov állította fel 1953-ban, s ebbe a most ismertetett fajon kívül még három fajt helyezett, többek között itt közli a Kirchneriella subsolitariát is, amint arról fentebb már megemlékeztem. 12. Oocystis Borgei Snow — A telep kétsejtű, mérete 11,5—8,5 ß. A fiókasejtek 8—8,5X5—5,5 ß méretűek. Mindegyikben 2—2 chloroplastis van. A pyrenoidok jól látszanak. — Fig. 38. 13. Selenastrum minutum (N a e g.) C o 11 i n s — A sejtek általában egyedül élnek, ritkán 2 vagy több található meglehetősen szorosan egymás mellett. Leginkább félholdalakúak, de S-alakúak, 6-os formájúak is akadnak közöttük. Végeik felé elvékonyodnak, s tompa csúcsban végződnek. Hosszuk 2,5—6 ß, szélességük 1—1,5 ß. Brown-féle mozgást mutatnak. Színtestük a lument egészen kitölti. Pyrenoidot nem láttam. — Fig. 47—49. Kissé eltér Brunnthaler leírásától, mert a sejtek nem mindig félholdalakúak, hanem változatosan görbülhetnek; továbbá kisebbek és karcsúbbak a nagyecsedi példányok, azonban szorosan csatlakoznak a Pascher-sorozatban közölt adatokhoz (7—9X2—3 ß). 14. Scenedesmus ellipsoideus C h o d. — A telepek kétsejtűek. 15. Scenedesmus falcatus C h o d. — A coenobiumok négysejtűek. Nagyon ritkán figyelhető meg az algaegyüttesben. 541-