Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: Adatok Magyarország moszataihoz III.

18—23X14,5—17 ß. A sejtekben egy vagy két nagy chloroplastis foglal helyet, s a plastisok a sejtüreget kitöltik. A burok színtelen. — Fig. 17. 9. Scenedesmus acutus Meyen — A coenobiumok négysejtűek, a sejtek egymagasságban, de kissé alternáltan is állhatnak; méretük 11—12X3,4—3,8 ß. — Fig. 19. 10. Scenedesmus columnatus var. bicaudatus Hortob. — A coenobiumok négysejtűek, a sejtek egy síkban és egymagasságban állanak. A szélsők quadricauda-szerűen domborodnak, a középső végei laposabban vagy erősebben domborodnak; méretük 8,3—14X2,5—5 ß. A szélső sejteken az egyik átló irányában vízszintesen vagy ferdén elhelyezkedő, egyenes vagy kissé hajlott, 4,3—7,5 ß hosszú tüske ül. A tüskék igen erőteljesen fejlettek, s bázisuknál megvastagodnak. A másik átló irányában a szélső sejteken csupán kis púp, rövid vagy hosszabb, legfeljebb 1 ß-t elérő egy vagy két tüske van, de az is előfordul, hogy sem kiemelkedés, sem tüske nem látható. A sejtfal színtelen, s aránylag vastag, felülete fínoman-erőteljesebben pontsorokkal díszített; a sorok közel egymáshoz alakulnak ki. A pontozottság immerzióval, fáziskontraszttal mindig határozottan látszik, míg ezek nélkül nem mindig tűnik ki jól. A sejtvégeken egy-két nagyobb pont, bibircsszerű kiemelkedés, vagy 1—2 rövid tüske is helyet foglalhat. A tüskék hossza itt legfeljebb 1,6 ß-t érhet el. A sejtek találkozásában gyakoriak az ékszerű megvastagodások. Az egyetlen chloroplastis a sejtüreget egészen kitölti, s benne egy nagy, jól szembeötlő pyrenoida van. — Fig. 23—28. Ez a szokatlan sculpturájú zöldalga először a buzsáki halastavakból került elő a S. columnatus Hortob. fajjal együtt. Taxonomiai értékelésük a buzsáki halastavakról szóló, jelenleg még kéziratban levő tanulmányomban található. 11. Scenedesmus ecornis (Ralfs) C h o d. — A telepek kétsejtűek, a sejtek mérete 5,6—6X2,8—3 ß. 12. Scenedesmus ecornis var. disciformis C h o d. — A coenobiumok négysejtűek, a sejtek mérete 9—10X5,6—6 ß. 13. Scenedesmus subspicatus var. brevicauda (G. M. Smith) C h o d. — A coenobiumok négysejtűek, a sejtek egysíkban és egymagasságban helyezkednek el, méretük 6—8X2—2,2 ß. A szélső sejteken cca. 6, a köztiek végein egy-egy, 1—1,7 ß hosszú tüske alakul. — Fig. 20. 14. Schroederia ecsediensis Hortob. n. sp. = Ankistrodesmus ecsediensis Hortob. n. s p. — A sejtek ritkán egyenesek, de ekkor is az egyik oldaluk erősen domború. Rendszerint S-alakban görbültek. Végeik fokozatosan tompavégű, nem tűhegyes, erősen hajlott, kunkorodó farokszerű részben végződnek. Kivételesen az egyik sejtvégződés egyenes is lehet. A chloroplastis falmelletti, egészen vagy csaknem egészen beborítja a falrészt. Pyrenoida jól fejlett, s a középtájon foglal helyet. A sejttest mérete 15—20X1,5—3,8 ß. Autosporás szaporodásukat figyeltem meg. — Fig. 41—46. A Schroederia spiralis (P r i n t z) Korschik. == Ankistrodesmus nitzschioides var. spiralis P r i n t z algához áll legközelebb. A sejtteste egészen hasonló alakulású, azonban az aránylag rövid, kunkorodó s nem tűhegyes sejtvégi nyúlványok jól elválasztják attól. 539-