Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

jó hordók készítéséhez jól száradt, egészséges fára volt szükségük. A hegyaljai bodnárok — újabban a kádárok m nevet is viselik — a Bod­rog folyón szálakban 84 7 leúszott fából készítették a legegészségesebb don­gákat, jól kiégették, szárították, egyszóval egészséges hordókat készítet­tek ebből a faanyagból. Ellátták a hegyaljai termelőket börbönkével, 348 az essentia®* 9 tartására alkalmas záros kishordókkal, puttonokkal, cser­pákokkal; 85 0 kétfülű dézsákkal, 85 1 egyfülű dézsákkal, 83 2 fickókkal, 85 3 ká­dakkal; 89 4 kádicskákkal, 85 5 fennállókkal, 85 6 kivert fenekű hordókkal, ter­hes hordókkal,® 5 7 gönci hordókkal; 85 8 ántalagokkal m stb. A-hordókat régebben megkötötték.™ 0 A hordókötés m i azt jelentette, hogy kötővesszö­vel 86 2 abroncsozták: 86 3 A vasabroncsok m i helyett erre használták fel a kötővesszőket. Valamikor a jobbágyokat kötelezték arra, hogy a föl­desuraknak a hordókötéshez szükséges kötővesszőket szállítsák (vö. Patak, 1571 :MNy. 1:316). COMENIUS pataki Janua-ja fordítói a bodnár (vietor) címszó alatt híven írták le a kötés menetét is: ,,A bodnár meg­köti 86 5 a hordókat pántvesszőkből 86 6 való abroncsokkal." 86 1 Az Orbis Pic­tus SZOMBATHY-féle kiadásában a hegyaljai bodnárok mesterszavait használja fel SZOMBATHY a bodnár munkájának bemutatásában: „A Bodnár a faragó-székenn 86 8 a két-nyelű késsel 86 9 mogyoró-vesszőkből abrontsokat tsinál, fából pedig dongákat,™ reá veri bunkóval 81 1..." (Orbis Pictus: 1798. 148.) KASSAI JÓZSEF szótárában a hegyaljai bodnárok szerszámait is számontartja, szavaikat szótározza. A hegyaljai bodnárok bodnározó m szerszámainak és munkamenetének jó magyar műszókincse is értékes Dongahasítás Eszközei: balta és bunkó (Balassa I. felvétele) Dongafaragás, tüzelő­kosár előkészítése (Balassa I. felvétele) 28

Next

/
Thumbnails
Contents