Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Friedrich Sándorné: A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az intervenciósok elleni harcban résztvett internacionalista emlékezései. (Munkás-folklór adalékok.)

őt, mert úgyis mindegy, hogy neki most sikerült-e kikémlelni az itteni helyzetet, vagy nem, de ezek mindenképpen végezni akarnak velünk is. Elődeinket úgy tudták lemészárolni, hogy a parancsnokuk orosz cári tiszt volt és ezek közösen összejátszva, leitatták a katonákat. Szamarába jelentést adtunk az ügyről, közben azt is megtudtuk, hogy előttünk a falutól kb. 6 km-re felszedték a sínt. Erősítésként Varga elvtárs jött oda egy zászlóalj magyarral és egy páncélvonattal. Megbeszéltük a további feladatot. Tudtuk, hogy a fehér kozákok itt vannak a közelben, úgy döntöttünk, hogy jobb lesz nekünk rájuk törni. Varga elvtárs vezetése alatt megindultunk ellenük. A faluban észrevehették, mert mire mi beértünk, már kihúzódtak az erdőbe. Ott verekedtünk aztán össze és vertük szét őket. A teljes szétverésükhöz aztán még magyar tüzérség segítségét is kaptuk, úgy, hogy ott többet nem bántottak ezek bennünket, a visszavonulást biztosítani tudtuk. Itt vonult el Sziklai elvtárs csapata is, nekik nagy részük volt Kolcsak szétzúzásában Buzolocknál. Amikor Orenburgot is fel kellett adnunk, mert teljesen körül voltunk fehér kozákokkal, — a hátunk mögött csehek voltak, •— Jajca nevű falunál a Varga-ezred 45 napos szakadatlan harc után pihenőt kapott. Majd ugyanazon éjszaka, dacára, hogy a front ettől a falutól 10 km-re volt Orenburg felé, a falut teljesen bekerítette Dudov Atamán fehérgárdista tiszti ezrede, amely ezred Dudovnak valóságos szemefénye volt. Minket meglepetésszerűen ért ez a támadás és Varga elvtárs villámgyors intézkedéseinek köszönhető, hogy az ezred meg nem semmisült. Fordítva történt: akik minket akartak megsemmisíteni, azok semmisültek meg teljesen. Hogy mennyire biztosak voltak a dolgukban, mutatja az, hogy még a telefont is beszerelték maguk után a falu utolsó házába. Ez ís teljesen a kezünkbe került. Varga elvtárs ezen a telefonon beszélt Dudovval. Dudov éppen utasítást akart adni, mire Varga elvtárs bemondta, hogy nincs katonája, küldjön még junkereket, mert ami itt vo,lt, azt már »früstökre megettük«. , Azután Aktyjubinba, majd innen a parancsra a páncélvonattal Taskentbe mentünk. 1918. nyarán itt ellenforradalom volt, de mire mi odaértünk, már vérbefojtották. Itt két tűz kczé kerültünk, mert a Kaspi-tó felől generál Cserkesz nagy erővel tört Turkesztánra, később győződtünk meg róla, hogy milyen hadsereg volt. Az I. turkesztáni nemzetközi lövészezred harcolt velük szemben. Vezetőjük egy Szabó Jenő nevű hadifogoly. 1919. elején itt állítottuk fel azt a politikai iskolát, melynek parancsnokát a legénység választotta meg. Parancsnokképző iskolát is állítottak fel. Sok magyar vett részt itt. Turkesztáni működésem után kerültem az T. hadsereg politikai osztályára. Különböző megbízatásaim voltak, s így kerültem különböző helyekre. Résztvettem a cserkesz hadsereg megállításában, harcoltam az orenburgi vonalon. Itt történt meg az átszervezésünk Csarzsujnál (Csardzsou). Csarzsuj az Amu-Darja egyik oldalán, Bakara a túlsó parton feküdt. Mi 201