Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

36 q búza, 8 q árpa, 1,5 q rozs, 9 q bab, 12 q liszt, 3 q szír, 11,5 q szalonna, 0,5 q szappan, 1,5 q cukor és 2,3 q só [75]. Ugyancsak a közellátás javítása érdekében a tanács szabályozta az árakat, bevezette a faluval a cserekereskedelmet; a parasztok csak mezőgazdasági termény ellenében kaphattak iparcikkeket. Júniusban felfedezték a gyöngyösi szénbányát, amely sok ember részére új munkaalkalmat és kereseti lehetőséget biztosított. A városi szervek fontosnak tartották, hogy Gyöngyös szőlőkultúráját tovább fejlesszék. A szőlő- és földmunkáscsoport júniusban népgyűlést tartott a Casinó udvarán, ahol igen nagy tömeg előtt Majzik Sándor a szőlőgazdaság átformálásáról beszélt. Előadása az alábbi főbb gondolatokat tartalmazta, amelyekkel jóformán mnidenki egyetértett: a csemegeszőlőt mint kereskedelmi cikket fogják kezelni; a jó minőségű borokat központi pincékben gyűjtik össze és exportálják; a gyengébb minőségű borokból párlatot, konyakot és borecetet készítenek majd; a szőlőből befőttet és szőlőmézet gyártanak; a szőlőmagot pedig „pótkávé" készítésére használják fel [76]. A tanács foglalkozott még a tanítók helyzetével. A Tanácsköztársaság politikájának elvei alapján — központi intézkedés szerint — tanítóátképző tanfolyamot szerveztek, amit a falusi tanítók átképzése követett volna. A bérkategóriák megállapításánál a tanítók előnyös anyagi helyzetének megteremtésére vonatkozó tervek születtek. Ennek és sok más egyébnek is eredménye volt (tanítóhiány stb.), hogy az átképző tanfolyamra más szellemi foglalkozású egyének (például jogászok) is jelentkeztek. A gyöngyösi tanács utolsó szociális akciója volt a munkásszülők gyermekeinek üdültetése. Sok tanító lelkesen vállalkozott az üdültetési akcióban való részvételre, s a szülők és gyermekek örök élményeként, mint a Tanácsköztársaság iránti hála egyik momentuma maradt fenn még a bukás után is ez a nyár. Júliusban 260 gyermeket küldtek üdülni, s augusztus 5-én újabb 150 tagú csoport küldését tervezték, ami már nem valósulhatott meg. (Már korábban a gyermekek nagy örömére lefoglalta a tanács az Orczy-kertet és ott játszóteret létesített.) X. Az imperialista intervenció elleni harc a Tanácsköztársaság minden erejét igénybe vette. A túlerővel szembeni elszánt küzdelem, amit még tetézett a belső reakció állandó aknamunkája, összeesküvése és a jobboldali szociáldemokraták árulása, a Tanácsköztársaságot nem tudta megmenteni a bukástól. A tragédia bekövetkezését csak meggyorsította Julier [77] árulása és a visszavonulás, amelynek kapcsán a román intervenciós csapatok a Vörös Hadsereg széteső támadásai után ellentámadásba mehettek át és Heves megyét a cseh intervenciós csapatokkal együtt augusztus első napjaiban elfoglalhatták. 191