Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

Az N. T. következő lépése a statárium kihirdetése volt (november 4-én). A rendelet teljes szövege így szól: „A függelemsértés, zendülés, lázadás, szökés, lázongás és fosztogatás rögtönítélő eljárással való fenyegetésének fenntartása mellett a gyöngyösi állomásparancsnokság területére a rögtönítélő bíráskodás lép életbe a kihirdetés után elkövetett következő bűncselekményekre: gyilkosság bűntette, rablás bűntette, gyújtogatás bűntette, nyilvános erőszakoskodás bűntettére az idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által. Különösen kiemeljük, hogy a rögtönítélő bíráskodás alá esik a nyilvános erőszakoskodás, a kár nagyságára való tekintet nélkül, ha abból az emberi életre, egészségre, testi biztonságra, vagy mások tulajdonára veszély keletkezhetik, vagy ha azt vasutakon, az azokhoz tartozó építményeken, gépeken, vagy más eszközökön követik el. Az állami távíró (telefon) bármely alkatrészének rongálása és üzemének háborítása ugyancsak rögtönítélő bíráskodással toroltatik meg. Figyelmeztetünk tehát minden, a katonai bíráskodásnak alávetett egyént, hogy a fent felsorolt bűntettek elkövetésétől tartózkodjanak, ellenkező esetben ezen bűncselekmény elkövetése miatt kötél általi halállal bűnhődik. A polgári lakosságra vonatkozóan kihirdetett ostromállapot változatlanul életben marad. A Nemzet

i Tanács rendeletére Gyöngyösi Katonai Állomásparancsnokság" [24}. A statárium kihirdetése két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt mutatja, hogy a gyöngyösi reakció pillanatok alatt felocsúdott kábulatából, s a forradalom leverését azonnal folytatni tudta a terrorintézkedésekkel. A forradalmi elemek teljesen háttérbe, szinte illegalitásba kényszerültek. Másrészt pedig megelőzi a kormány utasítása alapján az egész megyére kihirdetett statáriumot, amelyre december 25-én került sor [25]. Ezen túlmenően a N. T. a rendőrség mellé nyomozó irodát szervezett dr. Gvurcsik László vezetésével. A nyomozó irodának lényegében — a bűnügyek mellett — politikai feladatai voltak; az ellenforradalmi N. T. felderítő szerveként működött. Hogy a keresztényszocialisták „minden vonalon" biztosítsák magukat, még kinevezték a rendőrkapitányság mellé dr. Somogyi Istvánt — az ellenforradalom egyik legféktelenebb hangú propagandistáját — közbiztonsági előadónak. A N. T. „vezető politikusait" a legvadabb gyűlölet fűtötte október 31. „politikai vívmányai" ellen. Gyöngyöst elzárt szigetté akarták tenni. 1918. november 3-án a polgármester (Kemény János) a hadügyminisztertől távirati parancsot kapott a nemzetőrség felállítására. Ennek kapcsán szóba került, hogy a Kápolnán veszteglő katonai alakulat Gyöngyösre vonul. Erre az alakulat parancsnoka a hadügyminisztériumtól utasítást is kapott. Bozsik vezetésével a helyi reakció ez ellen a leghatározottabban tiltakozott, s a Gyöngyösre készülő alakulat parancsnokát távbeszélőn azzal fenyegették meg, hogy amennyiben nem áll el szándékától, a városi polgárőrség kénytelen lesz gépfegyvertűzzel kényszeríteni arra, 168