Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

el hatását, amelynek nyomán a baloldali elemek egyre nagyobb tért hódítottak már október 31. előtt. Nem a város hivatalos szerveinek balratolódásában, hanem a közvéleményben mutatkozott ez meg. A gyöngyösi reakció ezt látva, megfelelő előkészületeket tett, s a „rendbontás" fegyveres megtorlása mellett (ami az előkészületeknek egy hirtelen kinőtt, de később igen fontos mellékágát képezte) a politikai ellenállás megszervezését tartotta fő feladatának. Ez a különböző pártok tevékenysége alapján történt. Milyen volt a város politikai arculata a forradalom előtt? Erre választ kapunk, ha megvizsgáljuk a működő politikai pártokat és azok tömegbefolyását. A város gazdasági jellegét a szőlőkultúra határozza meg. Ipari munkássága viszonylag kevés van. Iparosodásának az egri érsekség akarata szab határt. Az egri klérus középkori szelleme ráterpeszkedik az egész vidékre, — s ha politikai célokat veszünk — arra törekszik, hogy a gazdasági és eszmei fennhatósága alá tartozó területeket lehetőleg minél jobban elszeparálja a szocialista mozgalom proletárcentrumaitól. Gyöngyös erősen kispolgári jellegű. E jellegét a kevés ipari és a viszonylag több szőlő- és földmunkásság nem tudja megváltoztatni. Jelentékeny a hivatalnokság, amely létével csak erősíti az uralkodó kispolgári, vallásos szellemet. A városi közvélemény irányítója a papság, s annak „polgári szövetségesei" — az értelmiség egy része. A liberális eszmék képviselőinek — néhány ügyvéd és hivatali alkalmazott kivételével — nincs nagy tömegbefolyása. A papi szellem - amely könyörtelenül és tapintat nélkül állít pellengérre mindent és mindenkit, ha ellenlábaskodik — a szociáldemokrata eszmék érvényesülését csupán a munkásság körében „engedélyezi", valamint azon értelmiségiek között, akik nagy rátartisággal vallják a szociáldemokrata elveket és van bátorságuk ahhoz, hogy hanyag polgári eleganciával visszadobják a kesztyűt a papságnak. A papság és a szerzetesség igen erősen politizál, s nagy teret hódít d földmunkásság között is. Keresztényszocialista propagandájuk kecsegtető jövőt ajánl fel a szegénységnek, — se „jövőt" sokan elfogadják. Ilyen körülmények között lepte meg Gyöngyöst a forradalom vihara, amely a városi szegénységre a papság által nem várt, nem remélt hatást tett. Gyöngyösön a forradalom idején a következő pártok működtek: Szociáldemokrata Párt. (Vezető: dr. Waldner Fülöp ügyvéd, dr. Horovitz Alfréd bankügyész, Gergely Danó Rt. igazgató, Endrész József vasmunkás.) A párt sok esztendős működési múltra tekint vissza. Elveiben és gyakorlatában a hivatalos szociáldemokrata vonalat követte, s így mind a háború alatt, mind pedig a forradalom idején megmaradt a lojalitásának azon a fokán, ami alkalmatlanná tette a forradalmi tömegek vezetésére. A vezetőség a város polgári-liberális ellenzékének szociáldemokrata kiadása volt. A vezetők által hangoztatott politikai frázisok mögött a polgári demokráciával való megbékélés rejlett. A vezetésben a forradalom után bekövetkezett bizonyos mérvű balra tolódás is elsősorban a tömegek forradalmasodásának eredményeként létrejött kényszerűségből származott. De még így is — például novem164