Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Nagy József: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak Heves megyében

lesz« [46]. Ebből tehát az is kitűnik, hogy a dorogházi szegénység nem akármilyen köztársaságot akart, hanem oiyat, ahol minden »közös lesz.« A forradalom után meginduló népmozgalmak legtöbb helyen tanácsok megalakulására vezettek. A Nemzeti Tanács tisztában volt ennek lehetőségével és éppen ezért utasítást adott a falu egész lakosságát átfogó nemzeti tanácsok szervezésére. Ezeket természetesen a régi t/endszer képviselőinek kellett volna megszervezni és legfeljebb ellenőrző szerepe lett volna. Ezekben az esetekben a falu egész lakossága képviselve volt a falusi nemzeti tanácsban s a mindenkori erőviszonyok döntötték el hogy melyik csoportnak a vezető szerepe érvényesül a falu életében. Ilyen jellegű tanácsalakulásokkal is találkozunk Heves megyében. Gyöngyösorosziban pl. a nemzeti tanács megalakulása úgy történt meg, hogy a »katonatanács megválasztott tagjaival a képviselőtestület kiegészítve magát, felvette a nemzeti tanács címet« [47]. így itt egyelőre továbbra is a jegyzővel összejátszó gazdag parasztok akarata érvényesült s majd csak hónapok múlva sikerült a szegényparasztságnak kezébe venni az irányítást. Dorogházán a birtokosokkal egyetértő tanító befurakodott a községi nemzeti tanácsba s ott csakhamar vezető szerepre tett szert. A tanácstagok számát 12-ről 24-re emeltette fel, s így a gazdag parasztságot is becsempészte a tanácsba. Ez a tanács aztán számára megbízható elemekből 12 tagú polgárőrséget szervezett, a lakosságot pedig lefegyverezte« [48]. Több helyen azonban a forradalmi megmozdulás eredményeképpen valóban erős népi szervek jöttek létre, amelyek messze túlhaladták a Károlyi-kormány és az Országos Nemzeti Tanács által megszabott kereteket. A Károlyi-kormány legfeljebb ellenőrző szerepet szánt a különböző népi tanácsoknak, ezek pedig számos esetben irányító, sőt néha végrehajtó szerepet játszottak. Verpeléten a nemzeti tanács megalakulása után azonnal »bizalmi egyéneket küldtek a postára, a községházára.« »Egy szép napon a nemzeti tanács írással felszólította az egész elöljáróságot a távozásra« [49]. Átányban a nemzeti tanács utasítására »a gazdasági munkások és cselédek bérét felemelték. A munkások részére a nagyobb birtokokból tengeri- és burgonyaföldeket osztottak ki, a birtokokat szegélyező fákat kiirtotta, azokat a legminimálisabb árért kiosztotta« [50]. Gyöngyössolymoson »a községházára tömegesen beállítottak s többé nem lehetett ottan tőlük tárgyalni, mert verték a mellöket. . ., hogy most mindennek úgy kell lenni, ahogy ők akarják.« »Nyilvános gyűléseket is tartottak, mely célra így kérték az iskolai helyiséget: A szociáldemokraták az iskolában gyűlést akarnak 'tartani, de ha e célra nem engedtetik át nekik az iskola, ők úgyis felnyitják és oda mennek« [51], Abasáron először »megalakult a katonatanács, utóbb pedig a községi (munkás) tanács. Ezeknek a vezetői felsőbb rendeletre a hatalmat kivették az elöljáróság kezéből, az elöljáróságot és képviselőtestületet megsemmisítették« [52]. Kiskörén a november 3-i népgyűlés alkalmával Magyar László indítványozta, hogy »nemzeti tanácsot alakítsanak és ezekkel fogják intéztetni a község ügyeit. Ezek lesznek hivatva arra, hogy minden154