Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Nagy József: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak Heves megyében

a városban, a város vezetősége pedig megegyezést igyekezett létrehozni a munkások és az igazgatóság között. A klérus sem késett a bajbajutott polgárság segítségére sietni. Az Egri Katolikus Tudósító már október 12-én kiadott egy Subik Károly által írt röplapot, amelyben óvja a dohánygyári munkásnőket a szakszervezettől, mert nem lehet valaki egyszerre szociáldemokrata és jó keresztény. A munkásokat azonban mindez nem törte meg. Az igazgatóság végül, hogy a munkát tovább folytassák, kénytelen volt október 29-én engedni a munkások követelésének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a Heves megyei dolgozók még fokozottabb figyelemmel fordulnak az oroszországi események felé. Főleg a szegényparasztság az, amelyben a szocialista forradalomról szóló hírek a békevágyon túlmenőleg életre keltették a nemzedékeken át szunnyadó fold utáni vágyat is. Hogy ez a hangulat milyen erős volt és milyen mértékben terjedt el, arról írásos feljegyzéseink nincsenek, de következtetni tudunk abból a tényből, hogy az Egri Újság 1917. november 21-i száma arról ad hírt, hogy »a város lakossága, különösen a földművesek, gyűléseket akarnak tartani, ahol meg akarják tudni a háború jelenlegi állását és a békekilátásokat« [9], Ezeket az előadásokat csaknem kivétel nélkül a »hóstvákon« tartották meg, s így azon döntően szegény- és középparaszti elemek vettek részt. De a szegényparasztság elégedetlenségére és forradalmasodására következtethetünk abból a tényből is, hogy 1918 januárjában — az aratási szerződéskötések szokásos időpontjában — a munkások még viszonylag kedvező feltételek mellett sem voltak hajlandók a szerződést megkötni, sőt ahol már szóbeli megállapodás létrejött, még azt is visszavonták [10]. Pedig az egri sajtó is elkövetett mindent, hogy az oroszországi forradalmi eseményeket elhallgatással, ködösítéssel és tudatos ferdítéssel a lehető legkedvezőtlenebb színben tüntesse fel. Hol bolsevikokról, hol szovjetekről, hol maximalistákról beszél, teljesen azonos értelemben [11], A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról először az Egri Újság november 9-i száma ad hírt ilyen címmel: »Pétervárott győzött az ellenforradalom« [12]. A cikkben viszont kifejti, hogy a »maximalisták« kezébe került a hatalom. Az újság következő számában már ismerteti a munkás- és katonatanácsok dekrétumát, de csak a békéről szóló részt. A dekrétum többi pontját igyekeztek elhallgatni a nép előtt. E szám vezércikkében viszont kénytelen elismerni, hogy az újabb orosz forradalom közelebb hozta a békét. A fiatal szovjet állam őszinte békevágyából egészen más következtetést vont le a magyar kormány. Csak azt látták, hogy a szovjet kormány szembenáll az antanttal és békét akar, mert gyenge. Még egy utolsó erőfeszítést akartak tenni, hogy a rabló háborút imperialista békével fejezhessék be. Meghirdették a hetedik, majd nyolcadik hadikölcsönt, s általános rekvirálás! hullám vette kezdetét. 1917 őszén még csak búzát, lisztet és más gabonafélét rekviráltak, de 1918 elején már megkezdték a vágómarha, sertések, sőt a zöldségfélék rekvirálását is [13], 150