Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

a metszés.

35

5 Igen fontos munka. A régiek szólása szerint: Amilyen a toké, olyan a bora.

3B

6 A régi művelés a fejmetszést,

35

7 a kopaszfejmetszést

358 kultiválta, azaz a tőke minden venyigéjét

35

9 az agyszemig

36

0 metszették vissza. A tavalyi venyigét mind lemetszették, s nem hagytak csercsapot.

ae

i A termést

3,0

2 az alvószemek

36

3 adták. A régiek azt tartották, hogy az agyszemre

36

4 vagy bagolyszemre metszés

36

5 adja a jóminőségű bort. Az új metszés hívei azt mondják erre a metszésre, hogy ez tulajdonképpen tavaszi szüretelés,^

6 mert vele az első rügyben

36

7 (szemben)

x

& levő termést is levágják. A régi mód hívei azt hangoztatják, hogy az agyszemre metszés nem adja a fára az erőt,

36

9 hanem a tőkéjében marad. Egyik legrégibb hegyaljai szólásunk is azt tartja: A tehenet tőgyéről, a szőlőt tőkéjéről fejik.

31

0 A szőlőt fejni

37

1 kifejezést a hegyaljai ember így értelmezi: A szőlőt feji az a gazda, aki csapra metszi,

31

2 megcsapolja.™ Csapra metszeni annyit jelent, hogy a szőlő fán

31

4 két, három vagy több szemet

37

5 hagynak. A három vagy négy szemes csapok,

3™ illetőleg szálvesszők

37

7 meghagyását tiltották a régi Hegyaljai Rendszabások is, de SZIKSZAY FABRICIUS emlegeti a „három szemre hagyot veszszo" kifejezést is. A régiek a fejmetszés mellett az egyszemre metszést

3™ is ajánlották, műszava: dugóra metszés.

31

9 A földesúri szőlőkben valóban ritkán hagytak meg egy csapot,

38

0 egész szálvesszőt meg soha. A paraszti szőlőbirtokon, a jobbágyok szőlőiben azonban gyakorolták a szálvesszőzést

33

1 is. Az előző évi vesszőkből meghagytak egyet, s ezt hozzákötötték a következő tőkéhez, így kapták a koszorút.

3®

2 Tarcalon ezt a műveletet császármetszésnek

33

3 hívták. A régi termelők azt a metszőt tartották ügyesnek, akinek a tőkéje a legsimább, a leggömbölyűbb volt. A metszéssel kapcsolatos szavak: szem, termőszem

33

4 vagy rügy,

385 üresszem

30

6 vagy meddőszem,'

38

7 mellékszem

38

8 fattyúszem,

33

9 alvószem

390 holtszem.

39

1 A szavak értelmezését a szótári rész adja. A szőlőtő, a tőke

392 részei: tőderék,

39

3 a derékon ül a tőfej,

39

4 a nyak

39

5 (SZIKSZAY-nál: szőlő tőnek a nyaka), gyökerek, harmatgyökerek 39

6 mellékgyökerek,

&9

1 szívgyökér

39

3 vagy anya

39

9 Értelmezésük a szótári rész megfelelő helyén olvasható! A tő fejéből nő ki a szőlő fája.

40

0 Az újfa zöld, később vessző,

402 ha idősebb, másodéves: cservessző.

40

3 Metszés közben nem szabad megsérteni a tő fejét és nyakát 40

4 mert megfenésedik.

40

5 A megmetszett szőlő tőgyellik 40

6 levedzik,

40

1 sír 40

8 könnyezik 40

9 A túlságos könnyezés folytán a szemek elpoklosodhatnak.

4

1'

0 A régi metszési módhoz igen alkalmas eszköznek bizonyult a baltás-, a bábukás metszőkés

41

1 (SZIKSZAY FABRICIUS is szótározta nevét: Szolo meczokes). Nevét onnan kapta, hogy kacoralakú sarlója

41

2 hátán még egy kiugró éles fok, a bábuka madár bóbitájáról elnevezett bábukája

41

3 is van. A kisbaltát is pótolta, s a száraz tőkék levágására is alkalmas volt. A sarlója tövén kiugrik a bötyök

41

4 Ezt használták a fattyúvesszők

41

4 letaszítására

41

5 Ma általánossá vált a metszőolló

41

6 használata is, amivel különben már a filokszéra pusztítása előtti szőlőművelők is dolgoztak. Régi hiedelem a Hegyalján, hogy akkor kell metszeni, amikor a barackfa virága a metszők hátára hull,

41

1 továbbá, hogy a holdtöltén történt 13