Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

céljaira az állampénztárból utaljon ki valamelyik egri pénzintézethez százezer koronát folyószámlára, melynek terhére a legszükségesebb segélyeket — elszámolás mellett — a művelődési osztály folyósítani tudja. Ugyancsak itt említjük meg, hogy az egri izraelita Fillér-egylet valláskülönbség nélkül 42 szegény vidéki proletár tanulót látott el ingyen ebéddel. A középiskolai növendékek Egerben is, Gyöngyösön is — kevéssel a proletárdiktatúra kikiáltása után — külön diáktanácsot (diákbizott­ságot szerveztek. A Szocialista Diákok Országos Szövetségének egri fiókja Wallandt Ernőt választotta meg elnökének, Gyöngyösön dr. Waldner Fülöp tömörítette a fiatalokat. A diákbizottságok hatáskörébe tartozott az ifjúság szocialista szellemben való nevelése, fegyelmi ügye­inek irányítása és a felső osztályos ifjúság jóléti ügyeinek intézése. A diákbizottság egy tanár vezetése mellett önállóan szervezte az összes ifjúsági önképzőkörök és az ifjúsági könyvtár ügyeit. Gyöngyösön a VII. osztály növendékei még április havában Ady-ünnepélyt rendeztek, ezen Móricz Zsigmond író beszélt, Beregi Oszkár színművész szavalt. Május 5-én a diákok Marx emlékének hódoltak [30]. Nem hanyagolta el a Tanácsköztársaság az analfabéta felnőttek oktatását sem. Ezzel a kérdéssel az elmúlt kormányok semmit sem törődtek. Amit tettek, az sem volt egyéb szemfényvesztésnél. Heves megyében a hat évesnél idősebb népességből 1910-ben csupán 73 száza­lék, 1920-ban pedig 79,1 százalék tudott írni és olvasni. Vagyis 1910-ben analfabéta volt a lakosság 27 százaléka, 1920-ban pedig 20,9 százaléka [31]. Az analfabéták oktatását a művelődési osztály az egész megyében úgy kívánta megszervezni, hogy a téli hónapok esti óráiban az iskolák­ban napi két órás kurzusokat tartanak a tanítók egységesen kidolgozott tananyagbeosztás mellett. A tanfolyam az íráson, olvasáson és számolá­son kívül felölelte volna a természettudományi és szociológiai tanulmá­nyokat is. A helyi művelődési osztályok kötelessége volt összeírni már a nyári hónapokban a helyben található összes fiatal és felnőtt analfa­bétákat. Ezek nevének, életkorának és foglalkozásának feltüntetése mellett a helyi művelődési osztályoknak javaslatot kellett tenniük ar­ra nézve, miként tervezik az analfabéták oktatását a téli hat hónapban biztosítani. A megyei művelődési megbízott felhívta az egri tanítók szakszer­vezetét arra is, hogy az állami fogházban elhelyezett egyének erkölcsi és felvilágosító oktatásának ellátásáról gondoskodjék. A tanév bezárása után a Közoktatásügyi Népbiztosság elérkezett­nek látta az időt rendet teremteni az iskolában. A tanítókat külön átképző tanfolyamokon való megjelenésre szorította. A Népbiztosság június 18-án kelt, 45. számú rendelete alapján minden tanítónak meg kellett ismerkednie a kapitalista társadalom lényegének és fejlődésé­nek kérdésével és meg kellett értenie a kommunista társadalom szerke­zetét, feladatait, elveit, hogy így minden tanító az új szellem megbíz­ható és öntudatos letéteményesévé és továbbültetőjévé váljék. Ebből a célból állandó és komoly önképzés által minden tanítónak el kellett 138

Next

/
Thumbnails
Contents