Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

felmentette igazgatói tiszte alól Csanády Lászlót, az egri tanítóképző intézet addigi vezetőjét, s átvette tőle a képző vagyonát és irattárát. Az intézet vezetését egy háromtagú direktóriumra ruházta, amely aztán a legpéldásabb rend Den vezette az intézetet. Ugyancsak háromtagú direktóriumra bízta az áll. főreáliskola igazgatását, miután a központi direktórium az addigi igazgatót politikai magatartása miatt felmentette állásától. A közoktatásügyi népbiztosság elrendelte az összes oktatási vagy kulturális célokat szolgáló épületeknek, iskoláknak, múzeumoknak, mternátusoknak, diákmenzáknak állami kezelésbe vételét. Ennek meg­felelően a tanfelügyelő a népbiztosságtól vett rendeletre már hivatal­balépésének első napjaiban megejtette a templomi értéktárgyak leltá­rozását, s azokat köztulajdonná nyilvánította. A tárgyakat ugyan továbbra is közhasználatban hagyta, de mindenütt szabályszerű jegy­zőkönyvet vett fel, s a felvett szerelvények megőrzéséért az átadó veze­tőket személyileg tette felelőssé. Hasonlóképpen lefoglalta a lyceumi könyvtárat, a képtárat, a papneveldében lévő könyvtárakat, a lyceumban lévő múzeumot, nemkülönben a rendházakban lévő könyvtárakat is. Ezek­nek egy részét lepecsételte, s a kulcsokat a direktóriumban helyezte el. Mindezekről nyomban értesítette a közoktatási népbiztosságot. Miután az új rend a megye összes kultúrintézményeit a tanfel­ügyelő hatáskörébe utalta, ennek megfelelően nyomban megalakította a tíz tagú megyei kultúrügyi szakosztályt, melynek tagjaiul a külön­böző fokozatú és típusú intézetek legértékesebb erőit szemelte ki. A központi direktórium a tanfelügyelő választását jóváhagyta; a me­gyei kultúrügyi szakosztály megalakult és március 28-án már meg is kezdte működését. Noha hatásköre még ekkor körvonalazva sem volt, Kalovits már akkor sejtette, hogy a tanfelügyelő kizárólagos hatáskö­rének előbb-utóbb meg kell szűnnie, s ennek át kell mennie a kultúr­osztályra. S valóban, a kultúrügyi szakosztály döntött minden fontos személyi és adminisztratív kérdésben. A tanfelügyelői teendőket mind­össze a régebben folyó ügyek elintézésére szorította. Minden ügyet a szakosztály szakreferense készített elő úgy, hogy a határozat meg­hozatalának úgyszólván összes előfeltételei már adva voltak. A kultúr­szakosztály mintegy előképe volt a későbbi művelődési osztálynak (az előbbiben azonban a proletárszülők még nem voltak képviselve). A kommunizmus nemcsak gazdasági, hanem kulturális kérdés is. A proletáriátus teljes gazdasági felszabadulása jelentékeny részben függ attól, hogy a közművelődés az elérhető legmagasabb fokra emelkedjék. Mivel pedig az osztálytársadalom az iskolákban és általában a művelt­ség terjesztésére hivatott intézménykben céltudatosan és következete­sen olyan szellemet honosított meg, amely az uralkodó osztályok érde­keinek szolgálatában állott, fontos volt, hogy ezek az intézmények a proletáriátus ellenőrzése alá kerüljenek. A Tanácsköztársaság kikiál­tása előtt — mint ismeretes — a községi és felekezeti iskolák műkö­dését, a tanítók magatartását az iskolaszékek ellenőrizték, az állami iskolákban a feladatokat az úgynevezett gondnokságok végezték. Az iskolaszékek és gondnokságok tagjai legtöbbször iskolaügyekhez nem 132

Next

/
Thumbnails
Contents