Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

szakszervezet a tanfelügyelői hivatal átvételére egyhangúlag dr. Kalovits Alajost jelölte, aki március 24-én át is vette új hivatalát. II. Kalovits Alajos, Heves megyei művelődési megbízott a Tanácsköztársaság idején „Ha itt a Szélvész, szívet elébe, Ha itt az óra, verjen hangosan: Szélvész-verte, szép. nagy szívekre vár itt. Egy sötét ország, melynek páriáit Nem mentheti már csak szélvész-roham." (Ady Endre: A magyar tanítókhoz.) A kulturális építés pátosza magával ragadta a magyar értelmiség legjobbjait. A Tanácsköztársaság kultúrprogramja és annak megvalósítására irányuló gyakorlati tevékenysége a magyar pedagógusok legnagyobb részét a proletárdiktatúra lelkes hívévé tették. Már csak azért is nem utolsó sorban, mert a kapitalista Magyarországon az értelmiségi foglalkozásúak között a tanító sorsa volt a legmostohább. Nagyon tanulságos ilyen szempontból Kalovits Alajos életútja, aki a Tanácsköztársaság idején Heves megye művelődési megbízottja lett. Kalovits Alajos 1872. január 6-án született Cegléden. Apja itt teljesített fogházfelügyelői szolgálatot. Szülei anyagi gondokkal küzdöttek. Iskoláztatása is csak úgy vált lehetségessé, hogy ösztöndíjszerű támogatásban részesült. Az elemi iskolát a morvaországi Alkendorf nevű falucskában végezte el. Édesanyja szülei ugyanis morvaországiak voltak. Az első három gimnáziumi osztályt a kremziri német és cseh tannyelvű gimnáziumban, a gimnázium IV., V. és VI. osztályát a szolnoki áll. gimnáziumban, a tanítóképző intézet négy osztályát a képesítővel együtt az egri érseki rk. tanítóképző intézetben, a gimnázium VII. és VIII. osztályát az érettségi vizsgával együtt az egri cisztercita főgimnáziumban, jog- és államtudományi tanulmányait az egri érseki jog-lyceumban végezte el. Államtudományi doktori szigorlatait a kolozsvári tudományegyetemen tette le és ugyanott avatták fel az államtudományok doktorává. Kalovits képesítőjének megszerzése után a bodonyi rk. elemi iskolánál lépett közszolgálatba, mint tanító, 1892 szeptemberében. További tanítói állomásai a pusztahidvégi, majd az egri elemi iskola. 1910. szeptember 15-től a Heves megyei kir. tanfelügyelőségnél, mint berendelt áll. tanító, 1917. szeptember 1-től, mint kinevezett tanfelügyelőségi „tollnok" teljesített szolgálatot, annak ellenére, hogy már 1908-ban megszerezte az államtudományi doktori oklevelet. Kalovits a pedagógia és a természettudományok iránt érzett legtöbb vonzelmat. A pedagógia terén jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. Több ízben vett részt az egri egyházmegyei rk. tanítóegyesület által meghirdetett pályázatokon és pedagógiai tárgyú dolgozataival öt ízben pályadíjat is nyert. 1899-től 1903-ig szerkesztője volt a „Népiskolai Tanügy" c. egri pedagógiai hetilapnak, azonkívül „Karcolatok az iskolai életből" címmel önálló munkát adott ki. Élénk fogékonyságot érzett a zene és festészet iránt. Mind a két művészeti ágban önszorgalmából tökéletesítette magát. Lakását saját festményeivel díszítette, sőt a világháború alatt az egri érseki tanítóképzőben négy éven át mint kisegítő tanár látta el a rajztanítást. Képezte magát a zongorában és orgonálásban, s zongoraleckéket adott. Az egri ciszterci rendi főgimnáziumnak tíz évig volt énektanára, miközben számos nyilvános hangversenyt vezényelt. Két ifjúsági színdarabot megzenésített és teljes zenekarra hangszerelt. Az egyik darab címe, 127