Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

beállított tanítóságot. Az MTSZE programjában először tükröződtek a haladó pedagógusok követelései: az iskolák államosítása, a hittantanítás kiküszöbölése, a nyolcosztályos egységes népiskola felállítása, a tankötelezettség következetes keresztülvitele, a munkásoktatás, a gyermekvédelmi intézkedések, a nappali tanoncoktatás, a pedagógusok anyagi és társadalmi helyzetének rendezése, a munkaviszony szabályozása, a tanítóképzés, a tanfelügyelet reformja. A programnak vannak helytelen pontjai (pl. hogv „politikamentes tudományról, kultúráról" beszél), de minden fogyatékossága ellenére a tanítóság leghaladóbb állásoontiát képviselte [3]. Az őszirózsás forradalom nyomán szétzilálódtak a tanítóságot korábban öss7efocó egvesületek. A szociáldemokrata elveket valló, túlnvormóan fővárosi tanárok és tanítók azonban október után hamarosan közzétették programúikat. Az országos szakszervezet megalakítására felhívó ielszót a másféléves szervezti múltra viszatekintő. ga7dag harci tapasztalatokkal rendelkező Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége (a VÄOSZ) tanítószakosztálya adta ki. Megindult a pedagógusok szakszervezeti alapon történő országos szervezkedése, megalakult a Magyarországi Tanítók Szakszervezete (az MTSZ), a magyar tanítóság osztályharcos szerve. A fővárosi pedagógusok kezdeménvezésére a miskolci pedagógusok 1918. november végén a ..Nevelő Munkások Országos Szövetsége" megalakítása érdekében köriratot intéztek az összes tantestületekhez. A szervezők a köriratban kifejtették olyan irányú nézeteiket, hogy a magyar tanítóságnak a kamarai rendszer alapián — nem pedig szakszervezeti alapon — kell szervezkednie, hogy ilvmódon kizárólag gazdasági alapon találhassa meg a helvzetének javítását célzó módozatokat. s ne kellien semmiféle politikai párthoz csatlakoznia, ami — szerintük — egyenlő volna ,.a politikai és etikai szabadság kigúnyolásával" [41. A miskolci felhívás alapján alakult meg Gyöngyösön december 14-én a Nevelőmunkások Kamarája. Az egri pedagógusok (tanárok, tanítók, óvónők) — tekintet nélkül az iskolai fokozatra — 1918. december 15-én a főreáliskolában gyűltek össze, hogy szervezkedésüket megbeszéljék. A gyűlést, amelyen megjelent Módly László kormánybiztos főispán is, a szervező bizottság nevében Alpári Lajos tanfelügyelő nyitotta meg, majd indítványára Csutorás László jogakadémiai tanárt választották meg a gyűlés elnökévé. A „nevelőmunkások" soraiba tartozó, tanítással foglalkozó összes pedagógus törekvéseit és szervezkedésének célját Miklóssy előadó ismertette. Ezt a célt az előadó abban jelölte meg, hogy „a politika kizárásával... az ország neveiőmunkásainak nagybecsű munkájának értékét teljes mértékben méltányolják és elismerjék". Elvetette tehát a politikai harcot, s a szervezkedés lényegét elsősorban a pedagógusok anyagi helyzetének rendezésében jelölte meg. A gyűlésen megjelent egri pedagógusok kívánságai között szerepelt a szolgálati pragmatika, amely törvényesen előírná jogaikat és kötelességeiket, a tanítói és tanári kamarák felállítása, a kulturális intézményekben a vezetőszerep biztosítása és a pedagógus121