Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse
doganya, 14 9 Nagynyerges, 15 0 Galambos 15 1 Nyergesoldal 15, 2 Görbenyirjes, 153 Soványnyirjes j lí 4 Dorgónyirjes 15 5 Also-Nagybojta, l5 ß Ökörtánc 15 7 Kiskódu,^ 8 Kerektölgyes, 151 9 Belsőistenhegy 1' 6 0 Kisistenhegy, 16 1 Nagyistenhegy 16 2 Céklás, 1® 3 Belsőkisvágó, 16 4 Hosszúkővágó 16 5 Hosszúhetény, 16 6 Bányász, 16 7 Somszeg, 16 8 Patócs, 16 9 Papkereszt 17 0 Váródal, 17 1 Jónap 17 1 Rohos 17 1 Zene, 17 1 Bomboly 1' 7 1 (vö. még: Helynevek Tállya helységben: Nyr. 4:95, Nyr. 41:436). Abaújszántó helynevei: Galagonyás, 17 2 Nagysátor 173 Elösátor, 17 4 Krakkó 17 5 Kegyetlen 17 6 Torok 17 7 Hosszúsátor, 17 6 Vigyorgó 179 Gyűr 18 0 (vö. még: Abaújszántói szőlők nevei: Nyr. 8:96). Mád szőlőterm,ő hegyei: Percehegy 18 1 Nyulászó, 18 2 Makovica, 18 3 Szenttamás, 18 4 Kővágó 185 Bácskái, 18( i Királyhegy 18 7 Becsek, 18 8 Birsalmás 18 9 Holdvölgy; 19 0 Hintós 191 Juharos, 19 2 Őszhegy, 19 3 Kisvilmány 19 4 Veres, 19 5 Sarkad i m (vö. még: Mádi helynevek: Nyr. 6:285). Zombor szőlői: Csajka 19 7 Hangács 19 8 Virginás, 199 Disznókő, 20 0 Messzelátó, 20 1 Kereknémahegy. 20 2 Nagyköves, 20 3 Felbér 204 Bokond, 20 5 Borkút 20 6 Hegymegy 20 7 Harcsa 20 8 Kőporos, 20 9 Makkos 21 0 (vö. még: Nyr. 3:431). Bodrogkeresztúr hegyei: Csókamái 21 1 Kakas, 2' 1 2 Sajgó, 213 Kővágó, 21 4 Újhegy, m 5 Henye. 2 1' 6 Szegilong és Bodrogkisfalud szőlőhegyei: Somos 21 7 Poklos, 21 8 Mézpest, 21 9 Göböly, 22 0 Lapis 22 1 Hosszúrnál, 2* 2 Varjas, 22 3 Hatalos 22 4 Cigány 22 5 Erdőbénye szőlői: Gyopáros, 22 6 Peres 22 7 Verőmály, 22 8 Zsabás, 22 9 Barnamály 23 0 Öszvér 23 1 Várhegy 23/ 2 Zsákos. 23 3 Olaszliszka termőhegyei: Rány, 23 4 Előhegy 23 5 Meszes, 23 6 Rakottyás, 23 q Szentvér 23 8 Dorgó 23 9 Gyertyános 24 0 (vö. még: Liszka szőlőhegyei: Nyr. 2:283). Tolcsva szőlői: Ciróka, 24 1 Pacot, 24 2 Kútpatka, 24 3 Bikoldal 24 4 Boglyos 244 Bábakút 24 4 Ökrös, 2 4' 4 Nagykő 24 4 (vö. még: Nyr. 2:238, 9:569, MNy 25:382, 385). Bodrogolaszi és Sárospatak szőlőhegyei: Bialka, 24 4 Darnó, 24 5 Magoshegy 24 5 Királyhegy 24 6 Megy er 24 7 Szegfű 24 8 Hosszúhegy, 24 9 Somlyód, 250 Nagyhárselő, 2' 5' 1 Kishárselőp 2 Vérmány, 25 3 Mongorjam, 25 4 Szentvince 255 (Szemince), Kőporos 25 6 Ciróka 25 7 Cinege, 25 8 Gombos, 25 9 Mandulás 260 Tehéntánc 26 1 Alsógát, 26 2 Felsőgát 26 3 Korgó 26 4 Fürdős 26 5 Gyakajuk, 266 Szava,26 7 Bancsi 26 8 (vö. még: Nyr. 11:95, Bakos: A pataki múlt hétköznapjai). Sátoraljaújhely szőlői: Magoshegy, 2 m Sátor 27 0 Várhegy 27 1 Szárhegy 27 2 Feketehegy 27(3 1 Cepre, 27 4 Köveshegy 27 5 Boglyoska 27 6 Veresharaszt, 27 7 Meleg oldal, 27 8 Tompa, 27 9 Váralja, 26 0 Vilyóka, 28 1 Szemszúró 282 Halyagos 28 3 Oremus, 28 4 Alsóesztáva 28 5 Nagykáté 28 6 Kiskáté 28 7 (vö. még: Dongó—Gyárfás: Sátoraljaújhely története. I. k.). A XVIII. században és a XIX. század elején nagyobb területen termeltek szőlőt. A történeti szőlővidék nagy része ma még parlag 28 8 A parlagosodás 28 9 folyamatát meggyorsították a háborúk, az erőszakos katonafogdosások, a borkereskedelem gyakori pangása, a nagy vámok és szőlőárendák, a dézsma, a földesúri kizsákmányolás. E tényezők nyomában iáró általános elszegényedés miatt a szőlőterületek mindnagyobb mértékben váltak parlaggá. Már a régi oklevelekben is gyakran olvashatók a következő kifejezések: nyárjas parlag, 29 0 kapálatlan pallag, 291 1 elpallagodott 29 2 elparlagult 29 3 szőlő, parlagos szőlő. 29 4 Üjhely protokolláris könyvében is gyakran van bejegyzés arról, hogy milyen nagyméretű volt a parlagosodás, s hogy az elparlagodott szőlőket milyen olcsó áron adták, vették. így adtak el 1687-ben egy parlag szőlőt „három hordó 29 5 boron és egy vanna 28, 6 vajon". 1660-ban ugyancsak Űjhelyben elvesztegettek egy pal11