Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis

lakosainak tán csak kisebb része beszél magyarul... Annál fogva a hadi, polgári közigazgatásban használásra csupán a németet lehet kiválasztani, mint, amely a birodalomnak a nyelve..." — A magyar kancellárhoz intézett másik leiratában így okoskodik II. József: „... nem az a kérdés, hogy millió emberek a magukét (ti. a nyelvet: N. L.) mással cseréljék fel... de azoknak, akik a közszolgálatnak akarják magukat szentelni, abban a latin nyelv helyett a németet kell használni..." Heksch Ágnes meggyőzően mutatja ki, hogy a jozefinizmus már jóval 1784 előtt jelentkezik. Kazinczy és II. József művelődéspolitikája. Pedagógiai Szemle. 1956. 74—108. lapok, különösen a 75—79. lapokon. [15] Id. Csóka J. Lajos: Mária Terézia iskolareformja, stb. 63. lap. Németül. [16] Vö. Pukánszky Béla: Herder intelme a magyarsághoz. EPHK. 1921. 35—39. és 83—90. lapok. [17] Ratio Educationis. 102. §. [18] Ravasz János: lm. 437. lap. [19] A törvények útja c. művében éppen 1778-ban jut el Bessenyei leghaladóbb politikai következtetéseihez, a törvény előtti egyenlőség és a közteherviselés követeléséhez. Ehhez képest későbbi műveiben már visszaesés mutatkozik. [20] Részletesen ismerteti Ravasz János: lm. 428. lap. [21] Ratio Educationis 121. és 1247. §. [22] Beszéd az országnak tárgyárul. 11803. [23] A holmi. X'I. Oskola. [24] A holmi. XI. Oskola. [25] Beszéd az országnak tárgyárul. [26] A jó tanulmányoknak jelenlegi akadályairól. A francia felvilágosodás c. gyűjteményes kötetből. Budapest. 11954. 240—242. lap. [27] Holbach: A leleplezett kereszténység, vagy a keresztény vallás alapelveinek és hatásainak vizsgálata. 1767. Magyar fordításban közreadta Gáspár Endre. Budapest. 1948. Az idézetek a 11—12. lapokról. NÉMEDI LAJOS: Bessenyei György und die Ratio Educationis 1777. In der Forschung wurde bis jetzt im allgemeinen angenommen, dass die führenden Köpfe der ungarischen Aufklärungszeit, so auch Bessenyei György, die erste staatliche Regelung des Schulwesens in Ungarn, die sog. Ratio Educationis 1777, mit Freude begrüsst und für ihre Einführung gekämpft hätten. Der Verfasser möchte das wahre Verhältnis der kulturpolitischen Konzeption Bessenyei György's zu der Ratio Educationis aufdecken. Tatsache ist es nämlich, dass Bessenyei seine grossartigen Pläne zur Hebung und Modernisierung der ungarischen nationalen Kultur eben in dem Jahren 1778—1781 entwickelte, nachweisbar als eine starke Antwort auf die germanisierenden Pläne des Wiener Hofes. — An dieser Sachlage ändert grundsätzlich auch der Umstand nichts, dass er als Agent der protestantischen Kirchen am Wiener Hofe der Meinung war, dass die neue Regelung trotz allem doch einen Schritt vorwärts bedeute, nämlich auf dem Wege der Säkularisation des Schulwesens und so auch auf dem der Verweltlichung des ungarischen Kulturlebens. Aus der Konfrontierung der Ratio Educationis und der kulturpolitischen Konzeption Bessenyeis können gewisse Eigentümlichkeiten der letzteren leichter und eindeutiger erklärt werden. So zB. die starke Betonung der Rolle der Muttersprache in der nationalen Kultur, die Überwertung der Bedeutung der Literatur für das ganze nationale Leben und für die Erziehung und Weiterbildung der Erwachsenen im Sinne der Aufklärung. 8* 110