Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis
mot hirdet meg az udvar iskolareformjával szemben. Nem fogalmaznánk meg helyesen az összefüggéseket, ha egyszerűen azt mondanánk, hogy a Ratio Educationis váltja ki Bessenyei kultúrpolitikai koncepcióját. Ez a nagyszabású terv nyilvánvalóan a magyar közművelődés emelésének és átformálásának szükségességéből fakad. De hogy a problémákat a maguk valóságában megláthassa Bessenyei, ahhoz feltétlenül hozzásegítették az udvari iskolareform előmunkálatai, a Ratio Educationis megjelenése és az e tárgyban saját felekezetével folytatott harcai. Tervei kialakulásánál feltétlenül szerepet játszott az az ellenkezés és az a hiányérzet, amit az udvari iskolareform Bessenyeiben, a magyar literátorban, ki kellett, hogy váltson. Ezután hosszú időn keresztül két vonal érvényesül a magyar művelődéspolitikában: a Bécs által szabályozott hivatalos iskolapolitika és az irodalomnak az egész nemzetet átfogó művelődési programja. Nem kétséges, hogy az állami irányvonal, különösen szervezetileg, igen erős 1848-ig és azon túl is. Azt hiszem azonban, az sem kétséges, hogy nevelésügyünk szellemileg és tartalmilag oly mértékben válik magyarrá, haladóvá és demokratikussá, amilyen mértékben a magyar literatúra Bessenyei György által meghirdetett programja lassan az iskolákban is tért hódít. Ennek a folyamatnak a vizsgálata fontos feladata lenne a magyar neveléstörténetnek. Ennek elvégzéséhez, de egyéb vonatkozásban is, véleményem szerint, sokkal szorosabb együttműködést kellene megvalósítani a magyar neveléstörténet és a magyar irodalomtörténet művelői között. JEGYZETEK []] Ravasz János: Az 1777-i Ratio Educationisról. Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Az MTA Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye. Budapest. 1958. 423—456. 1. 121 lm. 452. 1. [3] Bessenyei György: A bihari remete, vagy a világ így megyen. -Holmi. Debrecen. 1894. Bevezetés. I—XXXII. lapig. [41 Im. XXVI—XXVIII. [5] Fischer Júlia: A nevelés gondolatai Bessenyei György munkáiban. Szeged. 1934. [6] Vö. még Csóka J. Lajos: Bessenyei György és a bécsi udvar. Pannonhalma. 1936. [7] Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza. Budapest. 1951. [8] Szauder József: Bessenyei. Budapest. il953. Nagy magyar írók. 19] Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Budapest. 1954. [10] Vö. Csóka J. Lajos: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. Pannonhalma. 1936. [11] Szauder József helyesen emeli ezt ki Bessenyei György válogatott műveihez írt bevezetésében. (23—25. lap.) [12] Szauder József: Bessenyei. Budapest. 1953. 65. lap. [13] Bessenyei György: A holmi. XIV. rész. [14] Vö. Szilágyi Ferenc: A germanizálás történelméből a két magyar hazában II. József alatt. Budapest. 1876. 7—9. lap. Részlet II. Józsefnek a magyar kancellárhoz intézett leiratából: „Ha egy nemzet minden közügyben holt nyelvet, amilyen a latin, használ, az minden bizonnyal felvilágosodásának nagy gyalázatára válik, mert hallgatag azt bizonyítja, hogy azon nemzetnek, vagy nincs rendes anyanyelve, vagy ez olyan, amit olvasni, s azon írni senki sem tud .. . Ha a magyar nyelvet azon országban ... általánosan beszélnék, úgy csupán egyedül azt lehetne használni, de 8* 107